magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

1924-ben elhatározta a stockholmi Magyar Társaság, hogy svédnyelvű könyvet ad kiMagyarországról. A 12 ívnyi szakszerű könyv Backman Pierre svéd író és dr. Leffler Bélatollából szép illusztrációkkal már megjelent.Ugyanebben az évben dr. Leffler Béla ingyenes magyarnyelvű tanfolyamot rendezettStockholmban, melyen a többek között dr. Arne és dr. Lindquist állami archeológusok is résztvettek, kik azután a nyár folyamán régészeti kutatásokat végeztek Keszthely környékén. /.../12. Anglia. 1925. év nyarán gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter azAngliával való szellemi kapcsolatok megszervezését is megkezdette. Akciójának egyik főcélja az volt, hogy a középiskolai reform útján a reálgimnázium tantervébe felvett angol nyelvtanítására megfelelő angol nyelvszakos középiskolai tanárok kiképzéséről gondoskodjék,másrészt pedig az, hogy más tudományszakok terén is az angol szellemmel kapcsolatbajussunk. /.../13. Finnország. A finn nemzettel való rokonságunk és hagyományos tudományoskapcsolataink, főleg a finn-ugor nyelvészet terén, intézményes kifejezést nyertek azáltal, hogy1925 januárjában a helsinki egyetemen magyar lektorátus állíttatott fel, amelyre a magyarkormány meghallgatása után dr. Weörös Gyulát választották meg.14. Lengyelország. A lengyel és magyar nemzetet hosszú történelmüknek számos eseménye ésebből származó mély szimpátia kapcsolja egybe. A két ország történelme egymáslevéltárainak feltárása nélkül nem is művelhető. Ez vezetett arra, hogy a két nemzet tudósaiegymás iránt állandóan érdeklődtek és ezidőszerint is Dambrowski János krakkói egyetemitanár, a Magyar Tudományos Akadémia kültagja, a magyar vonatkozású lengyel kérdések, dr.Divéky Adorján egyetemi magántanár, a varsói m.kir. követség sajtóelőadója pedig a lengyelországimagyar problémák kutatásával rendszeresen foglalkozik és mint a varsói egyetemmagyar lektora, magyar történelmi tárgyú előadásokat is tart. /.../15. A külföldi magyar tudományos intézetek vezetői 1924. év végén megalakították a KülföldiIntézetek Szövetségét (K.I.Sz.), melynek tagjai külföldi intézeteink vezetői és a többikülföldön dolgozó tudományos őrszemeink. A szövetség 1925. húsvétján tartotta Berlinbenelső összejövetelét, amelyen eddigi tapasztalataikról és további teendőikről és terveikrőltanácskoztak. /.../In: A tudománypolitika alapvetése. Szerk. Magyary Zoltán. Bp. 1927. 454-470.p.134