magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

alkotás lehetőség-skálája. 2. Az, hogy „Non schoae sed vitae discimus”, hogy nem az iskolának,hanem az életnek tanulunk, nagyrészt elmélet maradt túlságosan öncélú, szubkultúrákkászerveződött, saját érték- és normarendszert kényszerítő iskoláinkban világszerte. A tanuló neazért tanuljon Aranyt és Weörest, Illyést és Kányádit, Gárdonyit és Sántát, hogy jó jegyetkapjon, vagy hogy az iskolában jól haladjon, vagy hogy a tanítója megdicsérje és a szüleibékében hagyják, hanem azért, hogy mindennapi életében, amikor egy irodalmi folyóiratot,egy verseskötetet, vagy egy jó regényt a kezébe vesz, énjét gazdagító nagyszerű művésziértelmi-érzelmiélményben lehessen része.A módszer abból állt, hogy minden óra végén kijelöltem egy témát (Eső. Tűz. Ősz. Állat.Néha szeretnék .... lenni. Hideg. Családunk egy tagja. Egyik iskolatársam. Egy ember, akitszeretek. Egy ember, akire haragszom. Érzéseim tavasszal. Ketten beszélgetnek. Tetszésszerinti témák.) A házi feladat mindig az volt, hogy 1. írni kell egy verset, elbeszélést vagymás írást a témáról, 2. ki kell keresni és a következő órára el kell hozni egy költő vagy íróversét vagy írását a témáról. A házi feladatok ilyetén kijelölésével többrendű cél valósulhatmeg: a tanulót az írásbeli feladat önálló alkotó tevékenységre ösztönzi; „kikeresés” közbensok irodalmi művel találkozik, így folyamatos és egyre ismerősebb, egyre könnyebben ésélvezetesebben gyakorolható kapcsolata fejlődhet az irodalommal; összehasonlíthatja sajátalkotását egy-egy íróéval azonos témakörben; lévén, hogy csak a téma adott: képzeleténekszabad szárnyalást engedhet a téma kidolgozásának módját illetően, stb. Óráinkat azzalkezdtük, hogy a tanterem egyik sarkában körbeültünk. Ezzel olyan helyzet teremtődik, amicsökkenti a tanító-tanuló viszony fölé-alárendelő jellegét és növeli a csoportdinamikakialakulási lehetőségét: mindenki mindenkivel szemben ül, tehát az interakció adott. Mindentanuló felolvasta, amit írt. Utána azt mondtam: „Beszélgessünk arról, amit hallottunk!”Hangsúlyoztam mindig: „Ne azt mondjuk, hogy ez jó volt, vagy nem volt jó, mert minden jó,amit írtok. Azt beszéljük meg, hogy milyen ez a mű, mit akarhatott elmondani, kifejezni azírója, mit tudunk meg az írótól, mire gondolunk, milyen képeket látunk magunk előtt, mitérzünk, amikor a művet halljuk vagy olvassuk, hogyan írta az író, miért úgy, hogy lehetneugyanazt másképpen írni, stb.” E beszélgetések során került sor szókincs-bővítésre is (pl.amerikai magyar gyermekek előszeretettel mondják mindenre azt, hogy „fani” (funny), „olyanfani volt!” - megbeszéltük, hogy magyarul a helyzettől és a dolog természetétől függ, hogymilyen szót használunk a „fani” helyett: érdekes, mulatságos, vidám, humoros, nevetséges,furcsa, különös, tréfás, vicces). Ugyancsak a beszélgetések során tisztáztunk olyan fogalmakatmint: mese, vers, leírás, beszámoló, elbeszélés, párbeszéd, hangulatos, ötletes, színes, érdekes,hangutánzó szó, hasonlat, megszemélyesítés, képzelet, képszerűség, rím, ritmus, szótagszám,ismétlés, stb., stb. A gyűjtött szavakat és a megbeszélt fogalmakat írásban is rögzítettük. Sajátmunkáik felolvasása után azt olvasták fel a tanulók, amit otthon íróktól-költőktől kikerestek,és azokról folytattuk a beszélgetést. Ezután én is kiosztottam sokszorosított formában, amit énkerestem ki, a megadott témához kapcsolódva (Eső - Weöres: „Esős éjszaka”, „Eső után”. Tűz- Tóth Árpád: „Láng”. Ősz - „Őszi harmat után”, népdal. Állat - Petőfi: „Kutyák dala”,„Farkasok dala”. Néha szeretnék .... lenni - Weöres: „Ó, ha cinke volnék”. Hideg - Petőfi: „Apuszta télen”. Családunk egyik tagja - Szabó Lőrinc: „Apám”, „Apa komor volt”, „Mozdonyon”.Egyik iskolatársam - Szabó Lőrinc: „Nagy Anti”. Egy ember, akit szeretek - JózsefAttila: „Parasztanyóka”. Egy ember, akire haragszom - Petőfi: „Szeget szeggel”. Érzéseimtavasszal - Áprily Lajos; „Március”. Ketten beszélgetnek - Kányádi Sándor: „Ballagó”.) és eztis megbeszéltük. Beszélgetéseinket gyakran a témába vágó népdalok eléneklésével tarkítottuk,máskor szavalóművészek vers előadását hallgattuk meg hanglemezről. Januárban Petőfinekszenteltünk egy diavetítéses órát születésének 200. évfordulója alkalmából, február egyikszombatján Szende Aladár készülő tankönyv-munkafüzetének néhány részletét próbáltuk ki,március 31-én meg Csoóri Sándor, Kósa Ferenc és Marosi Júlia voltak vendégeink és velük316