magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

Először tehát Berlinben, a már meglévő intézmény együtteshez kapcsolva jött létre CollegiumHungaricum 1924-ben, s még ugyanebben az évben Bécsben is megnyitotta kapuit a voltgárdapalota épülete. „Ennek az intézménynek két célt kell szolgálnia: először is legyeninternátusa a mi kezdő germanistáinknak, a német nyelv és irodalom jövendő közép- ésfelsőiskolai tanárainak, akik ezentúl a német egyetemeken fogják akadémiai tanulmányaikatvégezni; másodszor pedig szolgáljon otthonul ama fiatal magyar kutatók és tudósok részére,akiket a német tudományos intézetek szívélyesen befogadtak.” 117 A harmadik CollegiumHungaricumot 1928-ban Rómában hozta létre Klebelsberg. Az ő minisztersége idején alakultki tehát a magyar nyelv és kultúra megismertetésére, valamint a helyspecifikus kutatásokraszakosodott tudományos intézetek rendszere 118 , amelynek fejlődése a második világháborúkitöréséig folyamatos volt. Szinte minden évben létrejött valahol valamilyen formáció,amelynek segítségével rést lehetett ütni Magyarország ismeretlenségének a falán.II. 5. A hungarológiai intézményrendszer kiteljesedése külföldönA húszas években elkezdődött külpolitikai folyamat a harmincas években, Hóman Bálintkultuszminisztersége idején bontakozott ki teljes egészében. Hivatalosan is teret nyert akülpolitika egy sajátos változata, a kulturális diplomácia, amely kellő elméletimegalapozottsággal és felkészültséggel képes bizonyos külpolitikai hatások előidézésére. 119Legteljesebben HANKISS JÁNOS debreceni egyetemi tanár, a nyári egyetem megálmodójafoglalta össze ennek lényegét A kultúrdiplomácia alapvetése című művében. Kiemeltenfontosnak tartotta„a) a magyarságot minden vonatkozásában ismertté tenni; jóvátenni a múlt mulasztásait skülönösen az osztrák spanyolfal okozta mérhetetlen károkat;b) a nemzetek versenyében minél előbbre vinni Magyarországot;c) a revízió ügyét előmozdítani” 120Ehhez, amint azt már Klebelsberg is meghirdette, szükség van egy ‘elit’ kinevelésére,amelynek tagjai több kultúrában és nyelvben is jártasak, s képesek arra, hogy közvetlenül vagyközvetve részt vegyenek a kulturális külpolitika alakításában. Az ösztöndíj-politikának valójábanezt a célt kell szolgálnia. Ugyanakkor nem hanyagolható el a külföldiek személyes tapasztalatszerzésénekjelentősége sem, hiszen az ösztöndíjjal hosszabb-rövidebb ideig Magyarországontartózkodó diákok és kutatók, az egyetemekre meghívott vendégprofesszorok, anyári egyetemek hallgatói még hitelesebbé tehetik hazájukban a magyar kulturális propagandát.A fentiek megvalósításához hozzájárultak a kulturális egyezmények, amelyek főként afelsőoktatásban rejlő lehetőségeket tárták fel, és határoztak az ösztöndíjasok, kutatók, egyetemicsereoktatók fogadásáról és kiküldéséről, valamint tanszékek, lektorátusok, kulturálisintézetek kölcsönös alapításáról. „A kulturális szerződések elismertetik a szerződő államokkalazt a levegőben szállongó, de szilárdan le nem szögezett igazságot, hogy a politikai szövetség117Klebelsberg beszéde a berlini egyetem aulájában 1925. október 20-án. In: Klebelsberg, 1927.226.p.118Dorpati Magyar Tudományos Intézet (1923), Római Magyar Történeti Intézet (1928), StockholmiMagyar Intézet (1927); Egyetemi tanszékek és lektorátusok: Bécs, Stockholm, Vilnius (1924),Szófia, Helsinki (1925), Madrid (1928), Padova (1930)119Vö.: Hankiss János, 1936. 3.p.120I.m. 17.p.76