magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

kezdetén az országismereti tantárgy keretében megkapják a legalapvetőbb történelmi,földrajzi, művelődéstörténeti stb. információkat. Ahol a magyar történelem vagy a művelődéstörténetönálló tantárgyként szerepel a tantervben, ott sokkal bonyolultabb didaktikai feladat anyelvi és szaktárgyi koncentráció megteremtése, a kronologikus rendnek a szinkrón és diakrónszemlélethez igazodó kialakítása.A tantárgyi keretek, az egyes szaktárgyak oktatási időtartamának a kijelölésénél, a tananyagszerkezeti felépítésekor nemcsak a képzési célokat és feladatokat kell mérlegelni, hanem aszakmai ismeretek és a történelmi fejlődés, a társadalmi-politikai előzmények kapcsolatrendszerétis. A felsorolt szempontok összhangját már csak azért is nehéz megteremteni, merta hallgatók leginkább a szinkrón ismeretekre motiváltak.3.5. A külföldi egyetemi auditóriumban folyó magyar irodalomoktatás feltételezi, hogy ahallgatók tájékozottak nemzeti irodalmunkban és a világirodalomban, így elvileg nem lenneszükség irodalomelméleti alapfogalmak oktatására. A gyakorlatban azonban a szemléletikülönbségek, a tartalmi problémák vagy a hallgatók hiányos felkészültsége miatt stb.esetenként ki kell térni elméleti összefüggések, terminológiai kérdések magyarázatára is. Amagyaroktatás ebben a vonatkozásban nemcsak szakspecifukus, hanem általános filológiaiképzési funkciókat is ellát. Ennek mértéke és szüksége egyrészt az adott országban folyóközépiskolai oktatás tartalmától és színvonalától függ, másrészt attól, hogy az irodalomtudományáltalános kérdései milyen módon és mélységben szerepelnek a hallgatók egyetemiképzési programjában.A magyar nyelven folyó oktatásban az anyanyelven már ismert szakmai kifejezések ésfogalmak magyar megfelelőit egyébként is meg kell tanítani. A magyar irodalom speciáliskérdései miatt a megfelelő elméleti ismereteket ki kell egészíteni, illetve ezek magyar példaanyagonvaló értelmezésére is szükség van. Az elméleti kérdések, a terminológia tisztázásánálhatékony módszer az ismert példákra való hivatkozás, valamint a komparatív megközelítés. 2704.0. A magyar irodalom oktatása emberi, művészi, esztétikai értékek közvetítését jelenti. Azértékközvetítő funkciónak a fenti körülmények között kettős kötöttsége van: nevezetesen aközvetítőnek nemcsak a saját belső (nemzeti) értékrendjére kell tekintettel lenni, hanemmesszemenően figyelembe kell venni a befogadó érdeklődését, ízlését, értékítéletét is. Amagyar irodalmi művekkel, alkotókkal, folyamatokkal való ismerkedés, az irodalom oktatásasorán két kultúra és két értékrend találkozása jön létre. Ebben a folyamatban jelen vannak,illetve lehetnek az elfogadás és az elutasítás, a megértés és a meg nem értés gondolati-érzelmimotívumai. „A két értékrendben meglevő közös humanista alapok, az érintkezés a meg- ésegyetértés biztosítékai. Vannak aztán olyan elemek, amelyek földrajzilag-történelmileg,eszmeileg meghatározottak. Ezeket tovább színezheti az egyéni szemlélet, felfogás. Az utóbbiesetben a konfrontáció a kézenfekvő... Vállalja-e a tanár a vitát? Igen, mert ezzel informál,gondolkodásra serkent és segít. Segít a többi között abban, hogy gondolkodását és vele azértékrendet, amelynek alapján áll, megismerjék. Ezzel formálja a másik értékrendet, annakszöveteit rugalmasabbá teszi: fogékonyabbá-alkalmasabbá más értékek szerves befolyásolására.Egyúttal előmozdítja az irodalmi művek hatékony cseréjét. 271In: A hungarológia oktatása, 1987. 1: 40-48.p.270Vö. Szauder József: A magyar irodalom külföldön való oktatásának módszertani kérdéseiről. In:Magyartanítás külföldön. Bp. 1974. 28-29.p.271Donga György: A magyar irodalom-oktatás a londoni magyar tanszéken. I: Magyartanításkülföldön IV. Bp. 1974. 51.p.373