13.07.2015 Views

magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

A hosszú <strong>nyelv</strong>oktatási múltra visszatekintő Debreceni Nyári Egyetemen is készültek<strong>nyelv</strong>könyvek, amelyek a sok<strong>nyelv</strong>ű közösség eltérő igényeit igyekeztek figyelembe venni. AMagyar <strong>nyelv</strong> I-IV. (Bp. 1972) Fülei-Szántó Endre munkája, amely alapvetően a szerkezetműveleti<strong>nyelv</strong>tani modell alkalmazására épült. Ezek a tankönyvek számos, jól használhatószöveget, ill. párbeszédet tartalmaznak, gyakorlataik is változatosak, az igen szerénymegjelenés és az illusztrációk hiánya azonban sokat ront az alkalmazhatóságon. A kiejtéstanításában vitatható a nonszensz szövegek ilyen arányú szerepeltetése. A könyv játékos,derűs alaphangja szinkronban van a felhasználás külső körülményeivel.A kilencvenes évek elején jelent meg a nyári egyetem új tankönyvcsaládja, a Hungarolingva I.része, amely a beszélt <strong>nyelv</strong> tanítását tűzte ki céljául. Az egész <strong>nyelv</strong>i anyag komplexmegjelenítése (<strong>nyelv</strong>könyv, munkafüzet, videomunkafüzet, videofilmek, több<strong>nyelv</strong>ű szótár,fonetikai füzet, hangkazetta, számítógépes lemez) a hallgatók számára minden korszerűeszközt megadott a <strong>nyelv</strong>i anyag elsajátítására. A könyv szövegei általában jól használhatók,viszonylag kevés redundáns elemet tartalmaznak. A <strong>nyelv</strong>i anyag tervezésében és szerkesztésébenazonban aránytalanságok figyelhetők meg, pl. egyes leckék túlzottan terjedelmesek. Atankönyv más helyeken való felhasználását nem segíti, hogy a helyszínek kizárólagDebrecenhez kötődnek (ez utóbbi problémát a <strong>nyelv</strong>könyv második, középhaladóknak készültkötetében már sikeresen megoldották a szerzők).A fentieken kívül még számos <strong>nyelv</strong>könyv jelent meg a TIT, ill. <strong>nyelv</strong>iskolák, egyetemekkiadásában (pl. Forrás, Magyar <strong>nyelv</strong> külföldieknek, Magyar <strong>nyelv</strong> <strong>idegen</strong> ajkúaknak).Az elmúlt évtizedekben a külföldön oktató <strong>magyar</strong><strong>nyelv</strong>-tanárok közül is sokan próbálkoztakmeg a tankönyvírással. Az általuk készített <strong>nyelv</strong>könyvek számát szinte lehetetlen pontosanmegállapítani, mert sok közülük csak egyetemi belső kiadványként, vagy sokszorosított,magánkiadású jegyzetként látott napvilágot. Kiemelkedik közülük Márk Tamás: Tessék<strong>magyar</strong>ul I-II. (Helsinki, 1987); Szende Tamás: Hongrois sans paine (Paris, 1990); SzalaiZsuzsa - Szili Katalin: Lépésről lépésre (Wien, 1990). Néhány külföldi kiadó, amely a kevésséismert <strong>nyelv</strong>ek <strong>nyelv</strong>könyveinek kiadását is vállalja, szintén megjelentetett néhány <strong>magyar</strong><strong>nyelv</strong>könyvet, így pl. a Colloquial-sorozatban, a Teach Yourself-sorozatban (mindkettőAngliában), az Assimil-sorozatban (Franciaország). Mindezek ellenére a külföldi egyetemektankönyvekkel, illetve jegyzetekkel való ellátása továbbra is gond, amelyet megoldani csak azösszes érintett véleményének figyelembevétele alapján kialakított, átfogó könyvkiadásikoncepcióval lehet.18. ÖsszegzésA <strong>magyar</strong> <strong>mint</strong> <strong>idegen</strong> <strong>nyelv</strong>/hungarológia tanításában, hasonlóan más <strong>nyelv</strong>ek és kultúráktanításához változatos módszerek fejlődtek ki az évszázadok során. Az aktuális módszereketmindig a tanár választja ki a tananyagtól, a pedagógiai szituációtól és hallgatók diszpozíciójátólfüggően. Az <strong>idegen</strong> <strong>nyelv</strong>ek tanítása nem hasonlítható más tantárgyak tanításához,mert azokkal ellentétben nem elsősorban racionális, hanem érzelmi megközelítést igényeltanártól és diáktól egyaránt.A <strong>magyar</strong> <strong>nyelv</strong> megközelítése azért is érdekes, mert szerkezete gömbszerű, egymásbafonódó, és jelentős szemléleti eltéréseket mutat az indoeurópai modellhez képest. A <strong>magyar</strong><strong>nyelv</strong> jelöléskényszere - vagyis az, hogy minden funkciót külön jel hordoz - gazdaggá teszi azalaktani rendszerét, szintetikus jellege a gondolatok kifejezésének tömör formáit kínálja. A<strong>magyar</strong> <strong>nyelv</strong> elsajátítása és tanulása kitartó munkát igényel, mert a sikerélmények nem azelső néhány óra után jelentkeznek.277

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!