magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

olhatatlanságában. A ~ csak részben a nemzeti önismeret tudománya, ugyanakkor nemzetközitudományszak, mely azt is kutatja, hogy az adott nemzeti kultúra hol helyezkedik el azemberiség összcivilizációjában, ill. mivel járul hozzá annak kiteljesítéséhez. Ennélfogva a ~ amagyarságra irányuló tudomány, de nem a magyarok tudománya. Nemzetközi szinten úgyjelenik meg, mint az emberi civilizáció egyik sajátos összetevőjének és értékének nemzetielfogultságtól és nemzeti elkötelezettségtől mentes vizsgálata.”(In: Kulturális Kisenciklopédia, Bp. 1986. 229-231.p.)19. Fried István (1986)„Szó szerint azt jelenti, magyarságtudomány. Olyan tudományközi, interdiszciplinárisfogalom, amelybe beletartozik minden, ami a magyarok, illetve Magyarország történetével,irodalmával, néprajzával stb. kapcsolatos. Hasonló ahhoz a fogalomhoz, amelyet a könyvtárosokhungaricaként emlegetnek. Ők nemcsak a magyar nyelvű könyveket, folyóiratokatgyűjtik, hanem mindent, ami a magyarságot valamilyen módon is érinti. Tudnunk kell, hogyegyetlen nép sem fejlődik önmagában hermetikus elzártságban, mindegyik egy kapcsolatrendszerbenlétezik.”(Napjaink, 1986. 12. 7.p.)20. Fülei-Szántó Endre (1987)„A hungarológia szinonimája a magyarságtudomány. A magyarosabb megnevezésnekhazánkban volt és van intézményi háttere. Hogy mit is takar a magyarságtudomány, milyendiszciplínák milyen hierarchiában fonódnak benne össze, annak eldöntéséhez más, mélyebbalapfogalmak tisztázása is szükséges. Ilyen például a nép, a nemzet, a magyar állam stb. Talánegy csapással vágjuk szét a gordiuszi csomót, ha a hungarológiát a magyar kultúratudományának tekintjük. A kultúra fogalmának ugyancsak vannak változatai, ám nagyjábólmegfelel annak a rendezett ismerethalmaznak, amely a művelődés folyamatára és annak egyegykorszakbeli állapotára vonatkozik. Ha viszont ezt az utóbbi meghatározást fogadjuk el,nehézségek merülnek fel: hol húzzuk meg a nyelvi-nemzeti határvonalakat a művelődésfolyamatán belül.Tudjuk, a nemzeti identitás problémája nem könnyű, és korántsem tisztázott fogalom. Atörténelem - többek között - egyének és csoportok asszimilációs folyamatait is magábanfoglalja. Vagy azt tarthatjuk magyarnak, aki ezt a nyelvet és műveltséget ‘fogyasztja’, bármi islegyen a véleménye önmagának a hovatartozásáról vagy pedig a szubjektív-tudati szférárahivatkozva azt tekintjük magyarnak, aki magát annak vallja.”„/.../ Munkahipotézisként tehát a hungarológiát, a magyarságtudományt a magyar művelődésés műveltség elméleti és alkalmazott stúdiumának tekintjük.A hungarológia tehát mindenképpen gyűjtőfogalom, olyan összegző stúdium, amely sokkülön, a magyar élettel, kultúrával kapcsolatos diszciplínát foglal magába. Ezeknek a résztudományoknakegymáshoz való viszonyulása a magyarságtudományon belül több változatottesz lehetővé.”„Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a hungarológia az alaptudományok közé tartozik,alkalmazott diszciplínává intézményes keretben fejleszthető, ám az alaptudományokszférájában összegző tudomány, amelynek változatait a szelektív szintézis teremti meg.”(A Hungarológia Oktatása, 1987. 2: 3-19.p.)35