magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

tanulmányozása szerepeltethetővé vált, különösen 1917 tavasza óta, amikor egy finnlektorátus és hozzá kapcsolódóan egy finn könyvtár létesült, amely a meglévő gazdag magyarkönyvtári állományhoz csatlakozott, és amióta W. Bang Kaup az összehasonlító töröknyelvtudomány professzora elkezdett a magyar intézetben dolgozni. A történeti kutatásoktermészetesen az első vonalban szerepelnek, s ezek a Poroszországban, de különösen Berlinbenrendelkezésre álló archív anyagok feldolgozását célozzák. A német-magyar, smindenekelőtt a porosz-magyar kapcsolatokkal foglalkozó munkák kidolgozásával összhangbanfolyik egy Codex Diplomaticus Borussico-Hungaricus előkészítése. Az intézet magais gazdag archív anyaggal rendelkezik. Ahogy azt az intézet munkaterve, a beszámoló jelentésés az Ungarische Jahrbücher mutatja, a fentieken kívül a hungarológia (kiemelések tőlem:G.B.) más területei is tárgyalásra kerülnek.”A fenti szövegkörnyezet azt sejteti, hogy Gragger élőszóban valószínűleg már korábban ishasználhatta ezt az elnevezést. Ezt a feltételezést erősítik meg azok a visszaemlékezések is,amelyek a későbbiekben Gragger fogalomértelmezésével foglalkoznak. 13Gragger tételesen nem definiálta a hungarológia fogalmát, maga a szó is mindössze kétlevelében és egy további kisebb tanulmányában fordul elő a németes ungarológia alakban, deírásaiból és intézményszervezői tevékenységéből jól kirajzolódnak az általa elképzelttudományterület tartalmi körvonalai. A Berlini Magyar Tudományos Intézet munkatervében,valamint éves jelentésében megtalálhatók azok az elemek, amelyek az ő hungarológiaértelmezésétmegfoghatóvá teszik. 14 A filológiát nemcsak nyelv- és irodalomtörténetként,hanem a szó legtágabb értelmében fogta föl, a teljes magyar szellemi, társadalmi, gazdaságiéletet, az ‘egész magyar kultúrkört’ akarta bemutatni, nemcsak annak szűk keresztmetszetét.Gragger elgondolása szerint az oktatáshoz és a kutatáshoz társulhatnak egyéb tevékenységekis, így könyv- és folyóirat kiadás, információs szolgálat stb. Meghatározónak tartotta a kétnép, a német (porosz) és a magyar kapcsolataira vonatkozó történeti kutatásokat. Ezenkívülfontos szerepet kapott a nyelv tanulmányozása, amely lehetővé teszi egy nép pszichikai éslogikai sajátosságainak megértését. A nyelvtudomány célja szerinte nemcsak a szűkebbértelemben vett grammatika művelése, hanem a néplélek megközelítése, amelyhez nélkülözhetetlena nyelvrokonság, a nyelvföldrajz, a nyelvemlékek kutatása, valamint az összehasonlítónyelvészeti kérdések vizsgálata. A magyar irodalom egyik jellemző vonása az, hogyfontos szerepet játszott a magyar nép nemzeti öntudatra ébredésében. Graggernél éppen ezértaz irodalom általános kultúrtörténetté szélesedett, amely kitekintett többek között aművészettörténetre is. Gragger a hungarológia részének tekintette a magyar jog és államiságkutatását, mert az hozzájárul a népi jelleg megismeréséhez s a magyarságról alkotott reális képkialakításához. A gazdasági terület, vagyis a gazdaságtörténet és a gazdaságpolitika tanulmányozásais beletartozott a kutatás körébe, s ezzel az ún. kemény társadalomtudományokfelé szélesedett ki a vizsgálódás horizontja.Gragger hungarológiai elképzelései a helyi igényeknek megfelelően változtak, formálódtak.Megvalósulásukat elősegítette az, hogy az 1916-ban megalapított magyar tanszék, majdtudományos intézet élvezte mind a magyar, mind a porosz kormányzat erkölcsi és anyagitámogatását. Ezenkívül a Berlinben élő, Gragger által kb. 16000-re becsült magyar diaszpórais jelentős támogatást biztosított hungarológiai céljainak megvalósításához. A berlini oktatóéskutatóhely meggyökereztetését és fejlesztését elősegítette, hogy Gragger személyében13Vö. Bartucz Lajos, b. Soó Rezső meghatározásai14Vö.: Das Ungarische Institut an der Univesität Berlin. Ungarische Jahrbücher, Band I. Berlin 1922.1-59.p.11