magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

endelkezés bevezetésére. Ennek az ellenérzésnek volt köszönhető, hogy az államnyelv teljeskörű használata alól kivételt képezett a horvát-magyar hivatalos kapcsolatok nyelve, amelytovábbra is a latin maradt. Részlet a törvénycikkből:„[Az 1-7.§ az országgyűlés, a királyi leiratok, a kormány- a megyei és városi hatóságok, avilági és egyházi bíróságok nyelvét csaknem minden vonatkozásban magyarrá teszi; a latinnyelvhasználatot korlátozottan fenntartja még a horvát-magyar érintkezésben.]8.§ Őfelsége már kegyelmesen elrendelte, hogy a magyar nyelv a kapcsolt részekbeli fő- ésminden középiskolákban (Academia és Gymnasiumokban) mint rendszerinti tudománytaníttassék - nemkülönben9.§ Őfelsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már aziránt is, hogy az országhatárain belüli iskolákban a közoktatási nyelv a magyar legyen.” 801.11. A magyar nyelvű oktatás ügye a 19. század első felébenEzt a korszakot a magyar nyelv oktatása szempontjából egy olyan történelmi kettősséghatározza meg, amely a későbbiekben kihat a történeti magyar állam sorsának alakulására is.Míg a nemzeti nyelv hivatalossá tételéért és az oktatásban való teljes körű bevezetéséértküzdöttek a magyar képviselők, a nemzetiségek hasonló (bár jóval szűkebb körű, azállamnyelv szükségességét nem megkérdőjelező) követeléseiről nem akartak tudomást venni.Az idegen ajkúaknak történő magyaroktatást Magyarországon - egészen a Monarchiafelbomlásáig - a környezetnyelvi, illetve a „második nyelvi” jelleg határozta meg. Amagyarlakta településeken ebben az évszázadban fokozatosan, sok nehézség árán ugyan, deminden szinten kiteljesedett az anyanyelv oktatása. (Ennek a területnek a vizsgálata akésőbbiekben már nem tartozik a jegyzet tárgyköréhez.)Nehezítette a színvonalas oktatás megvalósítását egyebek között az anyanyelvű tanítóképzés,valamint a használható nyelv- és nyelvtankönyvek hiánya is. Ezt elsőként Czuczor Gergelyelemezte behatóan A’ magyar nyelv’ állapotja Gymnásiuminkban című tanulmányában, aTudományos Gyüjtemény 1828. évi 10. kötetében. 81 Megpróbál magyarázatot találni arra atényre, hogy már több évtizede tanulható a magyar nyelv az iskolákban, ennek ellenére,„számtalanon mind al, mind főbb iskoláinkból magyarszótalanul lépnek ki az egyházi éspolgári mindennemű hivatalok’ viselésére.” 82 Az okokat részben a módszertani hiányosságbanlátja (életkortól függetlenül kerültek egy nyelvtanulói osztályba a diákok, így sokan évekenkeresztül ugyanazt tanulták), részben a tanításra teljesen alkalmatlannak bizonyult könyvekkiadásában. Ez utóbbi ok miatt bírálja Verseghy Ferenc latin nyelvű magyar grammatikáját(1815), amelyet Bél Mátyás számtalanszor kiadott, de már erősen elavult munkája helyettvezettek be az iskolákban. Megjegyzi, hogy Verseghy nyelvtana - bár sok pontjában vitathatóaneltér a korabeli grammatikai felfogástól - tudományos műként érdekes lehet, de oktatásicélra nem használható. A helyzet nem sokat javult a következőkben sem, ugyanis több mintegy évtizeddel később ugyanebben a periodikában, az 1840-es évfolyam 9. kötetében rója felVajda Péter kétnyelvű (magyar-német) grammatikáját bírálva a névtelen („O.”) szerző, hogynyelvtanuló lenne ugyan, de nincs miből tanulnia:80In: Dokumentumok, 260.p.81A tanulmány teljes terjedelmében megtalálható a „Függelék”-ben.82Czuczor Gergely: I.m. 73.p.60