magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

időszakban az oktatás főként a különböző szintű nyelvtanfolyami képzésre, valamint a tanárfelkészültségétől és a diákok érdeklődésétől függően egy-egy irodalmi, történelmi, művészettörténetielőadásra, esetenként fordítási alapismeretekre korlátozódott. Az oktatás színvonala,tudományos tartalma néhány helyen megkérdőjelezhető ugyan, az azonban kétségtelen tény,hogy ennek a formának a segítségével jutottak közel a magyar nyelv és kultúramegismeréséhez a legtöbben.2.6. Magyarságtudományi intézményrendszer az országhatáron belüla) Országos Magyar GyűjteményegyetemAz elnevezés első pillantásra szokatlannak tűnik, de a szándék és a tartalom ismeretébenegyértelmű, hogy miért kapta a ‘gyűjtemény’ jelzőt. Klebelsberg Kunó egy nagyon lazaszerkezetű, önkormányzati elveken működő, főként tudományszervezési feladatokat ellátóintézményt képzelt el, amely a minisztériumtól teljesen függetlenül dönthet a hatáskörébetartozó kérdésekről. A Gyűjteményegyetem az 1922. évi XIX. tc. elfogadásával jött létrehivatalosan. Része lett az Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum (benne az OrszágosSzéchényi Könyvtár), a Szépművészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Pázmány PéterTudományegyetem könyvtára, valamint a későbbiekben több bel- és külföldi intézmény.„Csak ha a nagy közgyűjtemények három típusát: levéltárat, könyvtárat és múzeumot, mintmegannyi fakultást egy nagy szerves egészbe, egy jogi személyiségbe összefoglaljuk, s ennekaz önkormányzati testnek érdemleges, nagy hatáskört adunk, akkor remélhetjük pezsgőönkormányzati élet kifejlődését.” 126b) Debreceni Nyári Egyetem - Magyar mint idegen nyelv-oktatás a két világháború között amagyar egyetemekenA magyarországi magyar mint idegen nyelv - tehát külföldről érkezett nyelvtanulók - oktatásaa Debreceni Nyári Egyetem megszervezéséhez kötődik, amely Hankiss János és MillekerRezső munkája nyomán 1927-ben nyílt meg először.Eredetileg a szociográfia, szociológia, történelem, a magyarság sorskérdései, valamint amodern idegen nyelvek iránt érdeklődő magyar hallgatókat vártak csak a kéthetes kurzusra,azonban rövid idő elteltével megjelentek az amerikai magyarok, s aztán az idegen anyanyelvűdiákok is. Ekkor a hangsúly még nem a magyartanításon volt, hanem a magyarságtörténelmével, művelődéstörténetével, társadalmi problémáival kapcsolatos idegen nyelvű(német, olasz, angol, francia) előadásokon. A magyar nyelvet még csak összesen 12 órábantanulták, ami - ha előzmények nélküli volt - szinte semmi gyakorlati tudást nem nyújthatott. Ahaladók számára - akiknek egy része a külföldi egyetemek magyar tanszékein és lektorátusaintanult - ezzel szemben még a 12 óra is nagy segítségnek számított. Később azonban, amikormár több mint kétszázra emelkedett a külföldiek létszáma (1939-ben pl. 263), ki kellettbővíteni a kínálatot és gondoskodni kellett a tanfolyam elvégzésének igazolásáról is. A Vallásés Közoktatásügyi Minisztérium 1934-ben rendelkezett a nyári egyetemen letehető vizsgákrólés a kiadható bizonyítványokról, 1935-ben pedig a már meglévők mellett „Magyar Nyelvmester”oklevél kiadására is feljogosították:126In: Magyary Zoltán, 1927. 606.p.81