magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

szakban objektív, tudományos módon érvényesíthető szempontját. Inkább meghatározott,szorosabban a magyar nemzethez kötött tudományokat, tudományos problémákat szoktukmagyarságtudomány név alatt összefoglalni: magyar nyelvtudományt, néprajzot, folklórt,magyar történettudományt, művelődéstörténetet és irodalomtudományt, a mai népi jelleggel, amagyar lelki alkattal való foglalkozást, s mindezt úgy, hogy különös hangsúly és jelentőségkerül a magyar népre, értve ezen mindenekelőtt a magyar parasztságot. Mindezek magukbanmég mindig az objektív érvényesség igényével felvethető és többé-kevésbé megválaszolhatóproblémák. /.../A magyarságtudomány alapjául kifejezetten vagy hallgatólagosan felvenni szokott előfeltevésta következőkben foglalhatjuk össze: a magyar nemzet kultúrállapota valamiképpen válságbanvan, a maga sajátos jellegével, mélyebb alkatával, feladataival meghasonlásba vagy legalábbisbizonytalanságba jutott, és az ezekkel való normális kapcsolatát, zavartalan viszonyát,egyenletes beidegződését elvesztette; minthogy szükséges, hogy ezt megtalálja, és ehhezvisszatérjen, tehát fel kell kutatni, meg kell ismerni az igazi, hamisítatlan magyarságot, a tisztamagyar alkatot, a gyökeres magyar kultúrát; ennek a felkutatásának a legfontosabb területe aparasztság, minthogy a parasztság a magyar jellegnek, a magyar alkatnak, a magyar viselkedésés alkotás spontán, sajátos útjának tisztább és zavartalanabb formáit őrzi, mint a nemzetkevertebb vagy zavartabb többi rétege; csak e kutatások lefolytatása után és azok alapján leheta nemzet végső kulturális, sőt közösségi problémáinak a megoldásához sikerrel hozzáfogni.Ez a szempont az, mely a magyarságtudomány címe alatt ismert tudományterületeket ésproblémafelvetéseket összefoglalja.”(In: Válogatott tanulmányok II. Bp. 1986. 553-568.p.)10. Klaniczay Tibor (1973)„Az alábbi gondolatok, javaslatok a magyar filológia külföldi művelésének kérdéséthangsúlyozzák, de ennél sokkal szélesebb tudományos területről van szó: általában a magyartárgyú kutatásokról külföldön. Azoknak a kutatási területeknek az összességéről, amelyeketnem szerencsés elnevezésekkel: hungarisztika, hungarológia stb. - szoktunk illetni. /.../Abba ne bonyolódjunk most bele, hogy az így körvonalazott kutatási terület, melyet lehetnemagyar szóval magyarságtudománynak is nevezni, tudományrendszertanilag hol foglal helyet.Mindenesetre interdiszciplináris stúdium, amelyben nyelvészet, irodalomtörténet, történetírás,néprajz stb. egyformán érdekelt, vagy érdekelt lehet. Mint ilyen kutatási ág tulajdonképpenegy sorba kerül a világszerte kifejlődött hasonló jellegű diszciplinákkal, mint a germanisztikával,szlavisztikával, illetve ez utóbbin belül a bohemisztikával, russzisztikával; vagy afinnugrisztikával, melynek egyébként a magyar témájú kutatások is részei. /...//.../ Elsősorban arra törekszünk ugyanis, hogy nemzeti diszciplináinkat nemzetközi, általánoskeretek között tudjuk felfogni és tárgyalni, hogy a magyart, legyen az nyelv, irodalom, folklórstb., nemzetközi összefüggéseiben, ne befelé fordulva, hanem a világgal összekötve, a többinép kultúrájának jelenségeivel összekapcsolva vizsgáljuk és tárgyaljuk. Egész tudományoséletünk tendenciája ez, ezért kerülnek előtérbe az összehasonlító kutatások.Külföldön azonban érthetően más a helyzet minden ilyen diszciplina esetében. Ha kívülrőlnézünk egy nemzeti kultúrát, annak elsősorban a megkülönböztető sajátosságai tűnnek elő. Havalaki kívülről közeledik egy nemzet kultúrájához, akkor a többitől eltérő civilizációnak,kultúrának a profilját keresi benne még akkor is, ha ki-ki érdeklődése szerint vagy a nyelvészet,vagy az irodalomtörténet, vagy más tudomány iránt érdeklődik elsősorban. De márcsak technikai okokból is nélkülözhetetlen egy külföldi számára, ha magyarral, de ugyanígy30