magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

Szépe GyörgyLotz János pályájaSomogyvámosról kivándorolt magyar munkáscsaládban született 1913. március 23-ánMilwaukee városában (Wisconsin állam, Amerikai Egyesült Államok). Az elemi iskoláitDetroitban kezdte el, de még tíz éves kora előtt hazatért szüleivel Somogyvámosra. Szülei ottis éltek halálukig.Középiskoláit a bonyhádi evangélikus gimnáziumban végezte. 1931-ben a budapestiegyetemre került, ahol 1935-ben fejezte be tanulmányait. Négy szakterületen munkálkodott: afilozófiában, a magyar, a német és az angol filológiában (a filológián értve azt, hogy egyarántérdekelte a nyelvészet és az irodalom). Olyan gyorsan kikerült a negyedik év végén külföldiösztöndíjasnak, hogy oklevelét ki sem váltotta; azt három évtized múltán nyújtották át neki,amikor vendégprofesszor volt régi egyetemén.Hivatalos egyetemi tanulmányait „sub auspiciis” doktorátussal zárta le: A történelmi világkép- Az ember az időben című értekezését 1937-ben védte meg (de sajátos okokból nem abudapesti, hanem a pécsi tudományegyetemen).Egyetemi tanulmányairól tisztelettel beszélt, szeretetét azonban az Eötvös-kollégium számáratartotta fenn. A kollégium rendkívül termékeny szellemi légköre tette őt tudóssá, alkotóvá;egész életében ezt a kollégista tudósképző módszert igyekezett megvalósítani tanárként.A kollégiumban - sok kedves tanára közül - Gombocz Zoltán volt a mestere; az a nyelvész,akinek már lassanként legendássá válik személye, s akinek hatása letörölhetetlen nemcsaktanítványainak, hanem a magyarországi nyelvészet egészének munkájáról. Gombocz is bízottLotzban; nagyon fiatalon kiküldte Stockholmba. /.../Budapesten érte a másik olyan élmény, amely élete végéig elkísérte. Kosztolányi Dezsőmagántitkára volt egyetemista korában. Innen ered részben szinte kötői belső érzékenysége avers és a verselés iránt, másrészt pedig biztos irodalmi tájékozódó képessége. Tanáriműködésének legvégéig tanította a magyar irodalom és művelődés történetét, bármennyireteoretikus nyelvésznek is számított. /.../Két évre tervezett stockholmi ösztöndíja (a germanisztika és a filozófia tanulmányozására) kétévtizedes elkötelezettséggé változott. Leffler Béla, a Stockholmi Magyar Intézet igazgatójamindjárt magyar lektorként is alkalmazta; ebben a minőségében tanította a magyar nyelvet1935-től 1939-ig. 1939-ben habilitált Das ungarische Sprachsystem című könyvével és vált amagyar nyelv és irodalom tárgyköréből a stockholmi egyetem docensévé, majd 1942-től társprofesszoráváis. Leffler halála után 1936-tól az egyetemi magyar intézet igazgatója; érdekesmódon az aránylag fiatal svéd fővárosi egyetemnek ez volt az első alapítványi intézete.Igazgatói funkcióját 1957-ig megtartotta. Ezután pedig 1966-ig felügyelője volt az intézetnek.S már rég az Egyesült Államokban élt, amikor egy teljes évre (1962/63-ban) vendégprofesszorkéntvisszatért első munkahelyére.Lotz János szervezőmunkája nyomán jött létre Stockholmban az első jelentős skandináviaimagyarkutató központ. Nemcsak magas szintű nyelvi és nyelvészeti oktatás folyt itt, hanemjelentős szervező és kiadói munka is: kiadványsorozatok és szemináriumok révén méltán válthíressé. A II. világháború idején olyan üldözött progresszív nyelvészeknek nyújtott menedéket,mint Roman Jacobson és Wolfgang Steinitz.206