magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

Éder Zoltán - Kálmán Péter - Szili KatalinSajátos rendező elvek a magyar mint idegen nyelvleírásában és oktatásában1. Már közhelynek számít, hogy a nyelv a kommunikáció eszköze, s tegyük hozzá: ma anyelvtanuló is többnyire azért akar egy nyelvet elsajátítani, hogy azon kommunikálni tudjon.Ennek ellenére a magyart idegen nyelvként tanító kézikönyvek nagy része és jobbára maga azoktatás is a tananyagot nem a kommunikáció rendező elve szerint választja ki és csoportosítja,hanem a hagyományos nyelvtan „jól bevált” leírását követi. Nézetünk szerint azonban, ha anyelv elsődleges célja a kommunikáció, a nyelvoktatás fő célja csakis a kommunikatívkompetencia kialakítása lehet.A kommunikatív kompetencia a nyelvet beszélőnek az a képessége, amelynek segítségével anyelv összetett szabályrendszerét grammatikailag helyesen és - az illető nyelvközösségkultúrájának, gondolkodásbeli sajátosságainak és társadalmilag érvényes szokásrendszerénekismeretében - a beszédhelyzetnek, valamint a szövegösszefüggésnek megfelelően alkalmazza.A kommunikáció-központú nyelvoktatás mind a tananyag tartalmában, mind pedig a tananyagfelépítésében új szempontok érvényesítését teszi szükségessé.Az alábbiakban a Magyarországon, tehát célnyelvi környezetben folyó egyetemi, vagyishaladó fokú magyar mint idegen nyelv oktatásának anyagában kíséreljük meg bevezetni akommunikatív kompetencia kialakítását célzó változtatásokat.2. A külföldi hallgatók hazánkban folyó egyetemi magyarnyelv-oktatását három alapelvegyüttes megvalósítása kell, hogy jellemezze.Az egyik a magyar mint idegen nyelv s z e m l é l e t é n e k érvényesítése. Ez azt jelenti, hogyaz oktatás a hagyományos nyelvtani leírás és az újabb nyelvészeti kutatások eredményeitsajátos céljainak és szempontjainak megfelelően építi be a magyar mint idegen nyelvrendszerébe.A másik a nyelvifunkció-központúság. A hallgatók megelőzően szerzett, redukált,grammatikai beállítottságú nyelvismeretét az egyetemi oktatás új alapokra helyezi, a nyelvijelenségek funkcióit, szemantikai összetevőjét előtérbe állítva fejleszti tovább, hogy agrammatikai kategóriák formális, atomizált rendszere helyett a nyelvhasználat, a nyelvifunkciók szerves egységét alakítsa ki.Végül a harmadik a szövegközpontúság. Mivel a nyelvtudás fejlesztése, a kommunikatívkompetencia kialakítása - különösen ezen a fokon - már nem valósítható meg a hagyományosgrammatikai részrendszerek (fonetika, morfológia, szintaxis, szókészlet) elkülönített vagyformális egymás mellett tanításával, az egyetemi magyarnyelv-oktatás a szöveget állítja anyelvi stúdiumok középpontjába. A szöveg a nyelvi jelenségek legtermészetesebb hordozója,a grammatikai részrendszerek egymásra épülésének, egymástól függésének, mozgásformáinaklegteljesebb illusztrációja.3. Minthogy az egyetemi magyarnyelv-oktatás specifikus célú, ti. a külföldi hallgatóknakfokozatosan el kell jutniuk a szaknyelv szabályrendszerének aktív használatáig, hogymegfelelő szókincs birtokában eleget tudjanak tenni az egyetemi szakoktatás komplexkövetelményeinek (az előadások megértése, szakirodalom olvasása, jegyzetelés, gondolataikközlése és ismeretek visszaadása szóban és írásban), ezért elsősorban a szaknyelvi kommuni-295