magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

21. Gulya János (1989)„A kérdéskört bonyolítja az is, hogy a hungarológiát párhuzamba szokás állítani a magyarságtudománnyal,magyarságismerettel. Már csak praktikus okokból is el kellene választani akettőt egymástól, véleményem szerint. Olyan megfontolás alapján, amelynek több évszázadoshagyománya van: bennünket kívülről általában a hungarus szóval szoktak jelölni, mi magunkmagyart mondunk, a két vonal elválik egymástól. Máshogy tekintenek ránk kívülről, ésmásként látjuk mi magunkat belülről kifelé tekintve. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ahungarológia nem más, mint a magyar nemzet hiúságának a tudata. Talán érdemes lenne ahungarológiáról objektíven elgondolkodnunk.)Én is megkíséreltem a hungarológia meghatározását. Ez a kísérlet, hangsúlyozom: kísérlet, akövetkezőképpen hangzik. A hungarológia speciális ismeretek rendszere, és az enneklétrehozására irányuló tevékenység, amely a magyarság országunkon kívüli, egyetemesmegismerését hivatott szolgálni.”„A hungarológiába, akárhogy is értelmezzük, sok minden beletartozik. Sokféleképpen lehet éssokféleképpen kell is értelmezni. Ahány ország, annyi hungarológia létezik, mindig a helyiadottságoknak megfelelően, hogyan vélekednek rólunk, milyen a magyar kultúra befogadásikészsége, stb. Akárhogyan is műveljék a hungarológiát, kell hogy legyen egy alapvető vonásaennek a tevékenységnek: soha, semmilyen körülmények között nem lehet egyoldalú, nemlehet egyirányú. Ha azt akarjuk elérni, hogy irodalmunk, nyelvünk, kultúránk visszhangotkeltsen, arra kell törekednünk, hogy kapcsolatot találjunk az ottani kultúrával.”(In: Hagyományok és módszerek I. Bp. 1990. 24-26.p.)22. Giay Béla (1989)„A fogalom tartalmának feltárását célzó újabb keletű elemzések, valamint az ezzelkapcsolatos történeti áttekintések és eszmecserék azt a felfogást erősítik meg, hogy ahungarológia önálló tudományként, olyan értelemben, mint pl. a matematika vagy atörténelem stb. nem alakult ki és nem is hozható létre.”„Anélkül, hogy belemélyednénk a történetileg változó tartalmú fogalom fent idézettmeghatározásainak összevetésébe, érdemes három szempontot kiemelni: a komplexitást, akomparatív jelleget és a kettős kötődést. A hungarológia mindenképpen gyűjtőfogalom, amelysok, külön a magyar élettel, kultúrával kapcsolatos ismereteket foglal magában. Ezeknek azismereteknek az egymáshoz való viszonyulása a hungarológián belül több változatot teszlehetővé, amelyeknek az összhangját a szelektív szintézis teremti meg. A magyar kultúra azemberi civilizáció része, és szerepét csak komparatív módszerekkel ismerhetjük meg. Ahungarológia nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi diszciplína is, amelynek a nemzetiönismerettel összefüggő vonatkozásaira is érdemes lenne több figyelmet fordítani.”(In: Hagyományok és módszerek I. Bp. 1990. 27-29.p.)36