magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

Végig a kétnyelvű megoldást követi, akkor is, amikor - befejezésül - „Ételek laistromát”hozza. A levélformák közül két adóslevél, valamint egy nyugtaírás magyar és német változatávalfejeződik be a Toldalék (B 17, 171-192.). /.../(g) Amint említettük, a Magyar Olvasókönyvek legtöbbje a tankönyv szerves részeként jelenikmeg, azzal egybekötve. Különálló kötet, kb. 130 lapon, hozzá 100 lapnyi szótárral az 1812.évi Olvasókönyv; ennek tartalma eltér a későbbiekétől. Első - nagyobbik - felében négyszíndarabot találunk: nézőjátékot, mulattató tréfát, vígjátékot és tréfajátékot. Szerzőjük ki máslehetne, mint Kotzebue, a kor legsikeresebb színpadi szerzőinek egyike. Azért kerül ide, mertle tud kötni, mert olvasmányos, mert beszélő nevekkel, Molière-i komikummal és helyzetkomikummalszórakoztat. Márton ezeket a vígjátékokat a közönségsiker és a nevettetés biztoseszközeinek tudja. /.../Ebben a kötetben „A budai basa története” következik ezután, „Aranka György munkájaszerént”; majd a Hunyadi Jánosról c. „előadás”, amely a „néhai Tiszt. Tudós Budai Ferentz Úráltal készített Magyar Ország Polgári Históriájára való Lexikon-ból vétetett, kiadta BudaiÉsaiás Debreczeni Professzor Nagy-Váradon 1804-1805”; végül pedig a „Hezir és Jedida” c.kissé érzelgős, de annál tanulságosabb história. Ennek az olvasókönyvnek a végén levelekettalálunk, jellegük: baráti, üzleti, ajánlkozó, hálálkodó. A befejező rész három verset közöl.Márton József választása önmagáért beszél: „A pillangóhoz” és „A reményhez” szerzőjeCsokonai, a harmadik vers címe „A nefelejts”, Verseghytől. /.../Hasonlítsuk össze ezt az olvasmányanyagot a későbbivel. Az 1831. évi magyar olvasókönyvnekmár kb. 180 oldal a terjedelme. Fejezetei:I. A’ közönséges dolgoknak leírásaII. MesékIII. Morális mondások, elmés történetek és anekdotákIV. Bévezető Készületek a Geographiára és HistoriáraV. A Geográphia Rövid RajzolatjaVI. A Közönséges Históriának Rövid RajzolatjaVII. Magyar Ország Históriájának Rövid Rajzolatja(VIII. jelzésű fejezet nincs)IX. Két Vígjáték (Megtöltöm fojtásra, A két feledékeny)X. Apti Budai basa Történeteinek Summás Előadása (Cons. Aranka György Munkájából)Látható, hogy az irodalmi olvasmányok átadták helyüket a hasznos tájékoztatást szolgálószövegeknek. Csupán az Abdi basa története és két vígjáték maradt meg, újak viszont amesék.Az 1836-os átdolgozott kiadásban az olvasókönyv újból rövidebb, mindössze százegynehányoldal. Márton az előző változatot rövidíti, elhagyja a földrajzi és történelmi olvasmányokat,helyettük mást ad: „A tűzokádó hegyekről és földindulásokról”, „A legnemesebb férjfiú”.Megint közöl verseket, természetesen kedvelt Csokonaiját, Kotzebuetól pedig már csak egyvígjátékot.Az utolsó tananyaga Mártonnak a „Gyönyörködtetve tanító magyar olvasókönyv”, 1840-ből.„Tzélja a’ tanulókat a’ magyar nyelvben mulattatva gyakorolni s gyönyörködtetve tanítni” -írja. Ennek tartalomjegyzékéből kiemelendők: Fáy András eredeti Meséi, Rövid foglalata avilág históriájának, különféle történetek, elmefuttatások s végül a „Magyar Írók Munkáibólöszveszedett jeles versezetek (Csokonai Vitéz, Fazekas Mihály, Szabó László, Földi János)”.167