magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

6. A magyar nyelv szerkezeti és szemléleti sajátosságairólA főként indoeurópai nyelveket beszélő hallgatók többsége számára a magyar általában nemaz első tanult idegen nyelv. Ez megkönnyíti a magyar nyelv szerkezeti és szemléletisajátosságainak megértését. A magyarnyelv-oktatás gyakorlatában még kevéssé terjedtek elazok a nyelvspecifikus módszerek, amelyek a kontrasztivitás alapján megkönnyítenék atanulást.A tananyag kiválasztásában és a módszertani munkában döntő jelentősége van a nyelvekközötti azonosságok és különbségek ismeretének. A transzfer, vagyis ha egy adott jelenségvagy szabály azonos módon működik az anyanyelv és a célnyelv rendszerében (pl. atoldalékolás a finnben és a magyarban), általában megkönnyíti a nyelv tanulását. Azinterferencia, vagyis az a helyzet, amikor a célnyelv egyes jelenségcsoportjai teljes egészébenvagy részben hiányoznak a forrásnyelvből, vagy megvannak, de más szabályok szerintműködnek, általában megnehezíti a nyelvtanulást.Kezdő szinten elsősorban a nyelvek közötti interferenciák okoznak megértési és nyelvhasználatinehézségeket, a magasabb nyelvi szinteken pedig főként a nyelven belüliinterferenciák. Az interferencia főbb csoportjai a következők:a) a nyelvek közötti interferencia jelenségek:- az anyanyelv és a célnyelv között- az első idegen nyelv és a második idegen nyelv közöttb) a nyelven belüli interferencia jelenségek:- a köznyelv és a szaknyelv között- az irodalmi nyelv és a zsargon között.Az interferencia tudatos leküzdésében segít az anyanyelv és a célnyelv struktúráinakösszevetése, valamint és a nyelven belüli oppozíciók rendszerének kidolgozása, amely a külsőösszevetés alapja. A nyelvek közötti különbségek azonban nem jelentenek mindig automatikusannehézséget, a megfelelések pedig nem feltétlenül könnyítik meg a nyelvtanulóhelyzetét. A tanulók szubjektív ítélete nagymértékű szóródást mutat, kinek-kinek más és másnyelvi kérdés okoz tanulási problémát. Az azonosságok és különbségek megállapításában, amegfelelő didaktikai következtetések levonásában sokat segít a beszélt és az írott nyelvrekiterjedő hibaelemzés. Ilyen jellegű munkák azonban legfeljebb egy-egy nyelvtanuló csoportszintjén léteznek, és eredményeik nem hozzáférhetőek. Átfogó igényű, összevető jellegűhibaelemzésre a magyar nyelv esetében eddig még nem került sor.A magyar nyelv főbb szerkezeti és szemléleti sajátosságai összefüggnek egymással. Ha anyelvet mozgásában vizsgáljuk, csak mesterségesen lehet elkülöníteni fonetikai, morfológiai,szintaktikai, szemantikai csoportokat. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül felsorolunknéhány, a magyar nyelvre jellemző főbb szerkezeti és szemléleti sajátosságot.250