magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

d) A Debreceni Nyári Egyetem újjászervezéseTíz évi szünet után, 1958-ban indult újra a nyári egyetem. Tematikája és a résztvevők köretöbbé-kevésbé megegyezett az utolsó évekével, bár a népművelő jelleg a korábbiprogramokhoz képest nagyon felerősödött. A fordulat 1961-ben következett be, amikor aKulturális Kapcsolatok Intézetével együttműködve, a magyarnyelv-tanítás jegyébenszervezték meg a nyári egyetemet:„A Művelődési Minisztérium javaslata alapján kérjük Rektor Elvtársat, hogy a nemzetközikötelezettségeinknek megfelelően szíveskedjék biztosítani a külföldi magyar lektorok ésmagyar szakos egyetemi szakemberek nyelvtanfolyamát. Terveink szerint az alábbi résztvevőkérkezésére számíthatunk: NDK 6 fő, Szovjetunió 2 fő, Csehszlovákia 3 fő, Románia 4fő, Lengyelország 5 fő; összesen 20 fő.” 151A nemzetközi kulturális egyezmények értelmében a külföldi magyar szakos vagy magyarttanuló diákok egy részét is Debrecen fogadta részképzésre. Az igények és a motivációktermészetesen a létszám növekedésével párhuzamosan szélesedtek: a magyar származásúaknyelvfenntartásától a kedvtelésből tanulókig mindenkinek meg kellett, hogy feleljen azaugusztusi kurzus.A magyar mint idegen nyelv oktatásának módszertani fejlesztése 1964-től indult meg, amikora résztvevőket kezdő, haladó, erős haladó és anyanyelvi csoportban oktatták. „A ténylegesmunka valóban ilyen formákban és keretekben folyt; az akkori foglalkozásokat vezető tanárokvisszaemlékezése szerint nagyrészt ők maguk állították össze az órák anyagát - nyilvánvalamilyen magyar nyelvkönyv felhasználásával. Ilyeneknek sohasem voltunk teljesen híjával,csak éppen a beszédtémákat és a szituációkat kellett áthangolni a nyári egyetemre és a hol két,hol három órában folyó napi nyelvoktatási keretekre. Egyre bonyolultabbá válnak az ígyadódó feladatok, egyre többször és többször vetődnek fel Debrecenben a magyar nyelvoktatásmódszertani problémái, az egyre heterogénabbá váló hallgatóság hatékony foglalkoztatásánakkérdései. Végül is a TIT nyári egyetem megjelentével (1966) és a magyar művelődésitanfolyammal való összeolvadásával (1967) alakul ki a lényegében ma is élő gyakorlat: ekkormár 11 csoportban folynak a nyelv- és stílusgyakorlati foglalkozások, hét csoportban afordítási, nyolc csoportban fonetikai gyakorlatok.” 152 Az első nyári egyetemi tankönyvetFülei-Szántó Endre és Mihályi József írta 1966-ban, majd felhalmozott személyes oktatóitapasztalatai alapján Fülei-Szántó elkészítette négykötetes nyelvkönyvét (1972) és két évvelkésőbb a hozzá tartozó tanári kézikönyvet is.1968-tól kettő helyett négy hét lett a nyári egyetem időtartama, s ezzel együtt napi 2-3-ról 3-4órára emelkedett a nyelvórák száma. A nyelvtanulást idegen nyelvű országismereti előadásokegészítették ki, a magyar anyanyelvűek, ill. a nyelvet magas szinten ismerők számára pedigirodalmi, nyelvészeti, fordítói, módszertani szakszemináriumokat szerveztek. A munkábaminden évben társalgó diákok is bekapcsolódnak, akiknek a feladata a kirándulások,szabadidős programok szervezése, valamint a hétköznapi beszédszituációk gyakoroltatása.A debreceni műhelyben folyamatosan készültek és készülnek a tananyagok: Nyomárkay Istvánkönyvét (Magyar nyelvkönyv idegenek számára) 1981-ben adta ki a TIT, 1985-ben pedigMódszertani tanulmányok címmel jelent meg a nyári egyetem oktatóinak tanulmánygyűjteménye.Az 1992-es szegedi hungarológiai kongresszuson mutatták be a legkorszerűbb151Keleti Sándorné KKI osztályvezető levele Sulán Béla rektornak. Idézi: Némedi Lajos, 1988. 131.p.152Némedi Lajos, 1988. 161.p.91