magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

A nemzeti jellemtan területén 1847-ben a Hazánk című győri lapban figyelemre méltó 14részes cikksorozat jelent meg, amelyet RÓNAY JÁCINT állított össze, Milyen a magyar?címmel. Ezek az írások találóan jellemzik a magyar karaktert, de számos túlzást ésáltalánosítást tartalmaznak. A sorozat első részében elődeihez hasonlóan ő is megfogalmazzaMagyarország belső felfedezésének és külső megismertetésének igényét: „Hazánkat e’részben, fájdalommal kell megvallanom, nem igen ismerjük még. /.../ Külföldi utazásainkbanfeljajdulunk, ha a világ mit sem tud rólunk, ha nem hallja égbekiáltó nemzeti zajunkat, ha nemismeri dicső magyarságunkat, melly olly kábító fényben ragyog önszemeink előtt; és még is,mi vagyunk azok, kik mindenre ráérünk, csak hazánk megismerésére vagy megismertetésérenem, mindenre van pénzünk, csak hazánkban utazásra nincs!” 9 A cikksorozat továbbirészeiben részletesen elemzi a magyar antropológiai alkatot, a magyar vérmérsékletet, agesztus- és szokásrendszert stb. Megfigyelései közül több ma is elgondolkoztató. Például a 9.részben megállapítja, hogy „a czím- és hivatalkór mindig fontosan szerepelt nemzetiéletünkben” és ezt számos példával is igazolja; a 11. részben pedig kijelenti, hogy „sokkalbüszkébb a’ magyar, minthogy hibáit elesmérje, sokkal könnyelmübb, minthogy tévedéseifelett buslakodnék. A’ hibákat magában sohasem keresi, veszteségeiben mást okul, hátramaradását,hanyatlását más okozá”. Rónay munkáját számos hasonló nemzetkarakterológiaimű követte, a magyar nemzetismeret terén azonban csak néhány évtized múlva történtlényeges előrehaladás, amikor 1876-ban Budapesten megjelent HUNFALVY PÁL Magyarországethnographiája című műve, amely elsőként adott teljes, átfogó képet az országról,annak nyelvi és vallási helyzetéről, valamint a társadalmi szerkezetéről. Az első magyartörténeti etnológia mondanivalójának hitelét növeli, hogy a leírtak többségét személyesbenyomásokból, utazásai során szerzett tapasztalataiból merítette. Könyvében kitért néhányfontos fogalom, így például a nép, a nemzet és a faj meghatározására is. „Ethnographia tehátszó szerint nép-leírás, ethnologia pedig a nép okának való előadása. Ha szorosanragaszkodnánk a szók értelméhez, az ethnographia az a tudomány volna, melly a népeketleírja, úgy a mint vannak; az ethnologia pedig az, melly kutatja, hogyan lett a nép. /.../ Amagyar nyelvben két szó felel meg a görög ethnosnak, nép és nemzet. A nép tágabb jelentése anemzetnél. Magyarország népe magában foglalja az ország összes lakosságát, de ez annyinemzetre oszlik, a hány nyelv uralkodik az országban. A nemzet fogalmában a nyelv a főismertető, azért a nemzetiség mind azt magában foglalja, a minek az a jellem. A népfogalmában az ország, a tartomány, a föld a fő ismertető; azért a népség is ezekre vonatkozik;továbbá népes, népesség a lakosság sűrűségét fejezi ki. Ez lévén a nép és nemzet köztikülömbség, az ethnographia és ethnologia tulajdonképpen nemzetek leirása, nemzetektudománya volna; de nálunk is nép-rajz, vagy nép-irat ethnographiát teszen.” 10 A látni- éstudnivalókról annyira érzékletesen írt, hogy műve - kis túlzással - akár útikalauzként isszolgálhatott volna.A századforduló éveiben megjelent művek tovább bővítették az állam- és nemzetismeretfogalmát, és az egyes témák szerepeltetésétől függően számos változata alakult ki a Magyarországotbemutató irodalomnak. Közös jellemzőjük, hogy tájékoztatnak az ország természetiviszonyairól, nyelvéről, irodalmáról, társadalmáról, gazdasági helyzetéről, kulturális életérőlés nemzetközi kapcsolatairól. Ezek a könyvek többnyire magyar nyelven íródtak (bárnémelyiket idegen nyelven is megjelentették), s elsősorban a nemzeti önismeret fejlesztésétszolgálták. Azok a korszerű összefoglaló, tájékoztató anyagok, amelyek az igényesebb9Hazánk 1847. 4.sz. 1.p.10In: Hunfalvy Pál, 1876. 47-48.p.9