magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

vehetnek részt államközi szerződésekben szabályozott féléves részképzésben vagy nyáriegyetemen. Nehéz összehangolni a külföldi tanszékek és a magyar fogadó egyetemektantárgystruktúráját és követelményeit, de a nyelvi-kulturális környezetben eltöltött idő hasznavitathatatlan.Nem pótolja a célnyelvi környezetet, de a kultúrával való megismerkedést elősegíti az asokféle, egyetemen kívüli hungarológiai tevékenység, amelyet egy-egy város magyar intézete,baráti társasága, film- és néptáncklubja stb. biztosít a hallgatóknak. A felmérés szerint mind atanárok, mind a diákok szívesen vállalnak fordítást, tolmácsolást, idegenvezetést, és sokanfoglalkoznak magyar tárgyú kutatásokkal szabadidejükben.Kiemelkedően fontos a hosszabb ideig, általában 3-5 évig külföldön tanító magyarországivendégoktatók szerepe, mert nemcsak az adott terület hungarológiai oktatómunkájának belsőkohézióját erősíthetik, hanem közelebb hozhatják egymáshoz a hazai és külföldi intézményeket.A vendégtanár feladata a hungarológiai tárgyú (nyelvészet, irodalom, történelem)előadások megtartása, a vele együtt dolgozó lektor pedig elsősorban a nyelvórákért felelős. Ezlenne az ideális helyzet, de az oktatóhelyek többsége csak lektor fogadására vállalkozik.Magyarország a vendégoktatók közreműködésével közvetlenül is segítheti a szakmai feladatokmegoldását, részben könyvtáralapítással, ill. a meglévő gyarapításával, tárgyi eszközök(magnetofon, írásvetítő, hang- és videokazetták) biztosításával, valamint a módszertanitovábbképzések megszervezésével. Az oktatóhelyek többségének szüksége is van erre, merttárgyi feltételeik, oktatási és technikai eszközökkel való ellátottságuk messze elmarad akívánatos színvonaltól, s ez még jobban csökkenti a magyaroktatás versenyképességét.Szükség van tehát a vendégoktatói intézmény szervezeti és szakmai továbbfejlesztésére,valamint a működésükhöz nélkülözhetetlen, biztos anyagi háttér megteremtésére.Az oktatás sikerének alapja a jó tankönyv. 265 Általános tapasztalat és visszatérő probléma,hogy a magyar nyelvkönyvek lexikai, módszertani színvonala elmarad a modern nyelvoktatásikövetelményektől. Az oktatóhelyek többsége nem rendelkezik saját készítésű, a helyiigényekhez igazodó jegyzettel, így olyan - viszonylag könnyen hozzáférhető - anyagokkaldolgoznak, amelyek vagy elavultak, vagy célnyelvi környezetben folyó, intenzív nyelvoktatáscéljára készültek. A tananyagkészítéshez pedig hiányoznak azok az alapvető grammatikai ésmódszertani munkák, amelyek nélkül nem lehet tudományosan megalapozott, graduálttananyagot összeállítani. Így pl. nincs a magyar nyelvet funkcionális szempontból megközelítőpedagógiai grammatika, nem jelent meg gyakorisági alapon készült lexikai minimumszótár, éshiányos a funkcionális alapú kontrasztív nyelvvizsgálat is.A 26 ország 96 felsőoktatási intézményében folyó magyaroktatást 5 forma vetületébenvizsgáltuk 53 mintán (NF: 6; F: 17; M: 5; K/F: 23; E: 2). Megállapítottuk, hogy ezeken belültöbb más forma is létezik, amely megegyezik az egyetemi oktatás nemzetközi gyakorlatával(pl. előadássorozat, speciálkollégium). Tapasztalatunk szerint az elmúlt néhány évben többoktatóhelyen megpróbálkoztak az oktatás szervezeti és tartalmi megújításával, ezeknekfelmérése azonban egy későbbi vizsgálat feladata.Ellentmondások jellemzik a magyar oktatóhelyek szervezeti beilleszkedését a külföldifelsőoktatási struktúrába - ezt a számos megnevezés és kapcsolódási mód is bizonyítja. Nemokoz gondot, ha a magyar mint rokon nyelv oktatása a finnugor vagy ural-altajisztikaiintézethez, tanszékhez tartozik; de sokkal bonyolultabb az elhelyezés, ha szláv vagy keleteurópaiintézetekhez, általános nyelvészeti, modern nyelvészeti vagy történelmi stb. tanszék-265Itt csak a magyar mint idegen nyelv, származásnyelv és környezeti nyelv oktatására készült tankönyvekrőlvan szó.334