magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

„1. ‘Certificat d’assiduité’, amely a tanfolyam látogatását bizonyítja; 2. ‘Certificat d’étudeshongroises’, amely a Magyarországra vonatkozó alapismeretekben való jártasságot tanúsítja.E bizonyítvány külön rovatban feltüntetheti a magyar nyelv elsajátításában tett haladást is. Ebizonyítván elnyerése vizsgálathoz van kötve. A vizsgálat anyaga: a tanfolyamon egy nyelvenhallgatható összes előadások anyaga. Az előadások között mindenesetre szerepelniük kell akövetkező tárgyaknak: Magyarország földrajza, történelme, magyar irodalomtörténet, deezenkívül kívánatos, hogy előadások tartassanak a magyar alkotmány- és jogtörténetből,közjogból, a magyar tudomány és művészet történetéből stb. A vizsgálat szóbeli.Azoknak a jelölteknek, akik bizonyítványukon a magyar nyelv ismeretét is igazolni óhajtják,egyszerű magyar szövegnek anyanyelvükre vagy a választott idegen nyelvre való fordításával(írásbeli), egyszerű magyar kérdésekre magyar nyelven adott válaszokkal s a magyar nyelvszerkezetét különösen jellemző egyszerű, nyelvtani kérdés megoldásával (szóbeli) kellbizonyítaniuk a magyar nyelv elemeiben való jártasságukat.A jelentkezőnek igazolnia kell, hogy részt vett a nyári egyetemen, vagy hogy valahol magyarlektornál magyarul tanult. A vizsgabizottságot értelemszerűen kell szakemberekből összeállítani.Az elnöke a miniszter kiküldöttje.” 127A Debreceni Nyári Egyetem a legrégebben folyamatosan működő hazai hungarológiaiintézményünk. Az alapítás óta eltelt hét évtized bizonyította, hogy a Hankiss elképzeléseinemcsak elméletben hangzottak jól, hanem a gyakorlatban is működőképesek, sőt sikeresekvoltak. A nyári egyetem gyakorlatilag 1948-ig folyamatosan működött, ekkor azonban tíz évigszüneteltetni kellett. 1958-tól lassan kialakult az a szervezeti forma, kapcsolatrendszer ésmódszertani megoldás, amely a mai napig biztosítja a debreceni rendezvény népszerűségét. 128A két világháború közötti Magyarországon azonban nemcsak Debrecenben foglalkoztakmagyartanítással, hanem a fővárosban is. A Budapesti Magyar Királyi Pázmány PéterTudományegyetem 1941-es, 1942-es és 1943-as tanrendje szerint a korábbi lembergi (Vilnius)lektor, Szabó Dénes is hirdetett magyar nyelvgyakorlatokat kezdők, valamint haladókszámára, heti 2-2 órában. Minden bizonnyal az egyetem különböző fakultásain tanuló idegenanyanyelvű diákok igényelték a kurzust, mert két helyen is szerepel a tanrendben a „Magyarnyelv és irodalom” szaktárgyai között és a „Közérdekű előadások” felsorolásában. 129c) Az Egyetemi Magyarságtudományi IntézetA budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Karán az 1939/40-es tanévbenkezdte meg működését a Magyarságtudományi Intézet NÉMETH GYULA igazgató vezetésével.Az intézmény, amely ECKHARDT SÁNDOR elképzelései alapján szerveződött meg, amagyarságra vonatkozó hazai tudományos kutatások fellendítését, illetve az összefoglaló„magyarságtudományi” művek megszületéséhez szükséges alapkutatások elvégzését tekintettefő feladatának. Az Intézet tagjai lettek: az Embertani Intézet, a Fonétikai Intézet, a KeletázsiaiIntézet, a Magyar Irodalomtörténeti Intézet, a Magyar Népiségtörténeti Intézet, a MagyarNyelvtudományi Intézet, a Magyar Történeti Intézet, a Művelődéstörténeti Intézet, a NéprajziIntézet, a Török Filológiai és Magyar Őstörténeti Intézet, valamint a Történeti Szeminárium.127Vö: Némedi Lajos: Emlékek, adatok és gondolatok. A Debreceni Nyári Egyetem hatvan esztendejéről.1927-1987. Debrecen, 1988. 34-35.p.128Erről bővebben lásd: Giay Béla - Nádor Orsolya: Bevezetés a magyar mint idegen nyelv/hungarológiatanulmányozásába (Pécs, 1996) című jegyzetét129A kurzus tartalmára vonatkozóan még további kutatásokra van szükség. (A szerző)82