magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

kormány helyzetfelismerésének köszönhetően a magyar nyelv és irodalom oktatása 1906-tólhivatalossá vált Franciaország leghíresebb egyetemén. Élete utolsó éveiben a franciáknyelvoktatását szolgáló nyelvkönyvet, irodalmi szöveggyűjteményeket, valamint egy franciamagyarkapcsolattörténeti bibliográfiát állított össze.Nyelvtankönyve, amely főként a helyenként igen „sajátos” nyelvtani szemlélete és szókincsemiatt nem tartozik a legjobb művek közé, Petite Grammaire hongroise avec des exercises detraduction, de lecture et de conversation (1908) címmel jelent meg. Fonetikai átírási jelekkelpróbálja közelebb hozni a magyar kiejtést, majd a névelőtől a szóképzésig 40 leckére osztvatárgyalja a grammatikát, meg-megtűzdelve országismereti jellegű olvasmányokkal. A kötetvégén közmondásokat és magyar-francia, francia-magyar szójegyzéket közöl. Azirodalomoktatás céljára állította össze Chrestomathie hongroise (1909) című kötetét, amely a18. század minden jelentős írójától, költőjétől bemutat egy-egy verset, novellát, színmű-, ill.regényrészletet, tanulmányt. A szemelvényeket rövid francia nyelvű életrajz előzi meg.Bibliográfiája, a Bibliographie française de la Hongrie (1521-1910) avec un inventairesommaire des documents manuscrits (Paris, 1913) első része a Magyarországról és amagyarokról francia nyelven írott könyveket, cikkeket, tanulmányokat tartalmazza, a másodikrész pedig a levéltárak és könyvtárak hungarikáit tárja fel. A könyvet André Leval 1914-benmég 347 tétellel egészítette ki, amelynek nagy része magyarországi és lipcsei kutatásánakeredménye volt.Kont Ignác halála után (1912) Louis Eisenmann vette át a magyar előadásokat, a világháborúkitörése miatt azonban a két ország politikai kapcsolatai megváltoztak, s ennek következtébenrövidesen megszűnt a magyaroktatás a Sorbonne-on.2. A MAGYAR MINT IDEGEN NYELV/HUNGAROLÓGIAINTÉZMÉNYRENDSZERE 1916-TÓL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG2. 1. A berlini magyar tanszékA hungarológia oktatásában és a diszciplína történetében is mérföldkő az 1916-os év: a poroszállam ekkor létesített magyar tanszéket a berlini egyetemen, s nevezte ki vezetőjének ahungarológia későbbi spiritus rectorát, GRAGGER RÓBERTet.A mindkét ágon német származású, de magát magyarnak valló Gragger Róbert a Felvidékennőtt fel, azon a tájon, ahonnan az elmúlt évszázadokban több jeles hungarus értelmiségi, ígypéldául Bél Mátyás is származott. Budapesti egyetemi évei alatt (1905-1909) az EötvösCollegium diákjaként ismerte meg Gombocz Zoltánt és Horváth Jánost, akik felismerveGragger tehetségét, a komparatisztika felé irányították érdeklődését. Diákkorában többnyugat-európai várost és egyetemet is felkeresett, így Párizst, ahol első publikációi megjelentek,Strasbourgot, Hallét. Életére és pályájára azonban az az egy év volt döntő hatással,amit az egyetem befejezése után Berlinben töltött. Itt nemcsak a német irodalomtudományeredményeivel ismerkedett meg, hanem olyan barátságokat kötött, amelyek először hozzásegítették,hogy habilitálhasson Berlinben, majd később a hungarológia ügyében is támogatták.„Gragger berlini barátai, felismerve a politikai helyzet kínálta lehetőséget, a magántanárihabilitációt egy magyar tanszék felállítására tett javaslattá bővítették. Az egyetemenJohannes Bolte etnográfus és Max Roediger egyetemi tanárok vették pártfogásukba az ügyet.Ennek nyomán 1916 márciusában a porosz képviselőház azt az indítványt tette, hogy akormány a berlini egyetemen mielőbb létesítsen egy tanszéket a magyar nyelv és történelem70