magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

ún. területfelelősként az ország egyéb egyetemein és főiskoláin - a műszaki jellegűfelsőoktatási intézményeket kivéve 144 - megszervezik és ellátják a külföldi hallgatók magyarnyelvi továbbképzését és szakmai felügyeletét. Ezekben az oktatási intézményekben ugyanis amagyar nyelv oktatását megbízott előadók végzik. A tanárszakos hallgatók órakeretehetenként és évfolyamonként 8 + 4 + 4 óra, a nem tanárszakosoké az I. évfolyamon heti 6, aII. évfolyamon heti 3 óra. Az órák látogatása kötelező a hallgatók számára, s tanulmányaikfélévenként gyakorlati jeggyel, a 2., illetve a 4. félévben pedig írásbeli és szóbeli szigorlattalzárulnak.” 145A Lektorátushoz tartozó szakterületekből először a műszaki, majd a közgazdasági,kereskedelmi és vendéglátóipari terület vált ki és kapcsolódott a Budapesti Műszaki EgyetemNyelvi Intézetéhez (1976), illetve a Közgazdasági Egyetem Nyelvi Intézetéhez (1989/90).A magyarnyelv-tanításon és az oktatásszervezésen kívül a Lektorátuson folyamatos kutatómunkakezdődött a nyolcvanas évek elején. Ebben elsősorban a tanszék belső oktatói vettekrészt. Tapasztalataikat tanulmányokban és nyelvkönyvekben foglalták össze. Először HegedűsRita - Kálmán Péter - Szili Katalin: Magyar nyelv I. éves külföldi bölcsészhallgatóknak(1989), majd Hegedűs Rita: Magyar nyelv II. külföldi bölcsészhallgatóknak (1990) címűjegyzete jelent meg. A tanszéki kutatócsoport közzétett publikációin végigtekintve, két főtémakör körvonalazódik: a magyar grammatika funkcionális megközelítése, valamint aművelődéstörténet. 1983-tól indította meg a Lektorátus a Dolgozatok a magyar mint idegennyelv és a hungarológia köréből című sorozatot (erre rövidítve „Dolgozatok” formábanhivatkozunk), amelyben a forrásértékű, művelődéstörténeti kiadványok mellett a másutt,elsősorban a Magyar Nyelvőrben megjelent publikációk másodközlése is helyet kap 146 .A hatvanas évek végétől egyre határozottabban körvonalazódott a szaktanárképzés igénye. AMűvelődési Minisztérium 1971-ben hagyta jóvá egy speciálkollégiumnak a programját.„A világnyelvek országai postgraduális képzés vagy tanfolyamszervezés formájában gondoskodnakaz utánpótlásról. Rendes egyetemi oktatás, illetve tanárképzés keretében nemzetköziviszonylatban ez az első ilyen képzési forma, s vannak tanárjelöltek, akik ezt a munkaterületetéletpályául választották. Ezek a hallgatók - mint ismeretes - egyetemi elméleti képzésüket aNemzetközi Előkészítő Intézetben rendszeres gyakorlati munkával egészítik ki: hospitálnak ésgyakorló, illetve vizsgatanítást végeznek, mielőtt diplomájukat kézhez kapnák.” 147A felsőoktatási intézmények közül először az ELTE Központi Magyar Nyelvi Lektorátusakezdeményezte a magyar mint idegen nyelv tanári szak megindítását. Kidolgozták atantervet 148 , és 1982 őszén posztgraduális formában megindulhatott a már nagyon régenhiányzó szaktanár-képzés. 1994 őszétől már nappali B-szak-ként is fel lehet venni a magyarmint idegen nyelv szakot.c) A BME Nyelvi Intézetének Magyar Nyelvi Csoportja144A műszaki felsőoktatás területe 1976-tól nem tartozik a lektorátushoz.145Éder Zoltán, 1981 (1989) 179-180.p.146A Lektorátus oktatóinak publikációira vonatkozóan lásd: Éder Zoltán, 1993. 317-320.p.147Hegyi Endre: Jubileumi gondolatok. = Intézeti Szemle, 1977. 20.p.148Éder Zoltán-Hegedűs Rita-Horváth Judit-Szili Katalin: A magyar mint idegen nyelv tanári szak. =Dolgozatok 17: (1989)89