magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

fellelhető magyar grammatikákat bemutatták egymásnak, majd fordításokat, illetve magyarnyelvű tanulmányokat készítettek. Céljuk részben a nyelvművelés, részben a (szak)nyelvtökéletes elsajátítása volt.E két szórványos híradásnál nyilván több kezdeményezés is történt, de ezek szinte nyomtalanuleltűntek a művelődéstörténet más apró adalékaihoz hasonlóan.A korszak oktatástörténetének kiemelkedő eseménye a pesti egyetem magyar tanszékénekmegalapítása 1791. június 7-én. A tanári kinevezést Vályi András kapta meg. (Ezt többenkifogásolták a kortársak közül, különösen azért, mert Révai Miklós is szerepelt a jelöltekközött.) Vályi már lőcsei diák korában kiemelkedett kortársai közül, s amikor befejeztetanulmányait, már beszélte a Felföldön szokásos nyelveket, de tudott - természetesen - latinul,emellett olaszul és franciául is. Tanári pályáját Lőcsén kezdte, s igazgatója, valamint Kazinczytámogatásával rövidesen Kassára került. Itt alkalma nyílt arra, hogy megismerkedjék aKazinczy irodalmi köréhez tartozó írókkal, költőkkel, s arra is, hogy bekapcsolódjék -fordítóként, nyelvművelőként és pedagógiai szakíróként a munkájukba. II. József halála utánazonban megtört a karrierje egy rövid időre, mert protestáns lévén elvesztette - akkor márborsodi tanfelügyelői - állását. Barátai tanácsára katolikus hitre tért, és így benyújthattapályázatát a pesti egyetem magyartanári állására. 1791-ben és 1792-ben több tanulmányt ismegjelentetett, amelyek összhangban voltak azokkal a parlamentben is fontossá vált törekvésekkel,amelyek a magyar nyelv rendes tartárgyként való bevezetését sürgették. Egyröpiratában megfogalmazta, hogy ha a magyar nyelv ismerete nem lesz kötelező azoknak, akikMagyarországon hivatalt akarnak vállalni, akkor a „Magyar tanító székek felállíttatása jobbugyan, mint semmi, de valóban tsak külső színt mutató szem bekötés lessz.” 76A pesti egyetem magyar tanító széke semmiben sem hasonlított a mai „magyar tanszékekhez”.Nem a bölcsészeti karhoz tartozott, hanem ún. karközi helyzetben volt, és feladata a magyarnyelv kezdő és középhaladó szintű tanítása lett. A kezdő nyelvtanulók számára állította össze1792-ben a nyelv alapvonalait tartalmazó Grundlinien die ungarische Sprache praktisch zulehren, und zu lernen, valamint ennek latin változatát Fundamenta lingvam ungaricampractice docendi, et discendi, cum tabella in hunc finem preparata címmel. A mű értékétnöveli, hogy nem egyszerű iskolai nyelvtan, hanem egyben a tanítóknak és tanulóknakegyaránt szánt módszertani kézikönyv is, amely a szerző szándéka szerint csak addig szolgáltvolna tankönyvül, amíg a szükséges szótár és fordítási szöveggyűjtemény el nem készül.A kiejtés tanításakor azokra a hangokra helyezi a hangsúlyt, amelyek specifikusak a magyarnyelvben (pl. ö, ü, sz, cs, ty, zs). Mondatokban, a mindennapi életből vett fordulatokbanmutatja be őket pl.„Kedves ötsém! jó reggelt. Köszönöm igen szépen. Hová mégy? A’ Szentegyházba, és azutánonnan mingyárt oskolába fogok menni. Hát a’ könyveid hol vannak? A’ zsebemben. Mégillyen vagy ollyan nagy zsebeket nem láttam. Így parantsolta az édes Atyám, ‘s Asszonyanyámnak is úgy tetszett &c.” 77Felhívta a figyelmet arra is, hogy ezek elsajátítását megkönnyíti, hogy tanítványai célnyelvikörnyezetben tanulták a magyart, így anyanyelvű beszélőktől hallhatták a helyes kiejtést.(Könyvén végighúzódik az a szándék, hogy a nyelv nehézségeit kisebbítse, így pl. a kiejtésnél76Vályi Andrásra vonatkozóan lásd: Éder Zoltán: Vályi András, a magyar nyelv tanára. Bp. 1991.[Dolgozatok 23.] Az idézet helye: i.m. 8.p.77Vályi András: A magyar nyelv gyakorlati tanítása és tanulása.(Reprint).Bp. 1991. [Dolgozatok 21.]57