A ZSIDÓ FILOZÓFIA TÖRTÉNETI VÁZLATA - Or-Zse

Tibbon, Mózes Ibn Ezra, Jehuda Halévi, és Ábrahám Ibn Ezra. Többen közülük a platóni
aisztézosz szellemében is közeledtek a Tanach-hoz, és különösen érdekes ezeknek a –
többnyire – spanyolországi zsidóknak a már-már mágikus kötődése az iszlám
gondolathoz. „Az arab újplatonikusok(hoz) és peripatetikusok(hoz)” – ahogy Georges
Vajda megjegyzi (G.Vajda: Bevezetés a középkori zsidó gondolkodásba. Logos Kiadó,
Budapest 2002, 183.o.).
Maimuni számára tehát, ahogyan Scholem ezoteriát, azaz kabbalát tanulni akaró bócherja
számára is, a titok (a judaizmus filozófiai nyitja) túl van a racionalitáson. Mondhatni: túl
van minden vitathatón (!), nem lehet a ráció körén belül értelmezni, a rá vonatkozó
kérdések így magával a rációval kerülnek antagonizmusba. Egyszerűbben kifejezve (a
Tévelygők egyik első számú üzenete ez), a Mindenható Isten nem belátható ember nevű
teremtményének semmifajta okoskodása által. A magyarázat mégis adott. Olyannyira,
hogy ez a magyarázat már-már narratív magyarázat. Amiből sem elvenni, sem hozzá
tenni nem szabad, csakis a lehető legpontosabban kibontani. A racionalitás legvégső és –
egyben – minden alkalmazásánál mélyebb határához érkeztünk. A Szentírásban kódolt
istennév attribúciói, a Teremtés Könyvében és Ezékiel próféta Isteni Szekérről szóló
látomásaiban leírtak fölfejtése – Maimuni meggyőződésében a judaizmus filozófiai
lényege. Más szavakkal, a Világ Tévelygőinek, a zsidóknak és a nem-zsidóknak
egyaránt, akik vágyódnak arra, hogy a Kinyilatkoztatás titkára rátaláljanak, hogy tehát az
embernek adott legnagyobb adománnyal, az intellektussal, beláthassák Isten szavát, - a
Szentírás filozófiai olvasata fölöttébb ajánlott. Sőt! Nélkülözhetetlen.
100