A ZSIDÃ“ FILOZÃ“FIA TÃ–RTÃ‰NETI VÃZLATA - Or-Zse

More documents

Recommendations

Info

emberiségnek szóló Szentírás és az európai filozófia német kulturális szimbiózisában ez a két gondolkodó egyszerre érezte volna meg a radikális gonosz etikai leváltásának lehetőségét. Nem. Ez a barátság sokkal „prózaibb” volt ennél. Talán, éppen ezért volt „velejéig” textus-centrikus és a Biblia német újrafordításának (több mint nyelvi) modernizációs kísérlete. „A bibliai elbeszélések formai titka” („M. Bubernek 1928. február 8-ra”) című írása erre a tanú. (Nem hang és…149-171 o.) Rosenzweig itt az egyistenhit filozófiájának legközpontibb problémájához érkezik el. Éppenséggel azzal, hogy rákérdez arra, vajon Isten miért történetmesélés közben érinti meg az ő emberteremtményét. Miért van az, hogy a Biblia fordításai valahogyan mindig a hétköznapiság és a nyelvi egyszerűség köntösében voltak a leghatásosabbak. Miért, hogy a próza kell legyen a Kinyilatkoztatás interpretációjának formai hangütője. És nem a líra. Miért van az, hogy a személyességet fölerősítő költőiség inkább elvisz a vallásosságtól, semmint közelítene hozzá. Bármilyen nyelvre történő Biblia-fordításban. Jóllehet, a hétköznapi beszédben a költőiség kap szerepet. Ha a ritmikusságot, a kényszerű és tudattalan formáltságra törekvést nézzük. Hermeneutikai gondolatai közben a német irodalom két zsenijéről, Goethéről és Lutherről is megemlékezve, azt vallja, hogy „a Biblia a szó közvetlenségét menti át az írás közvetettségébe és közvetíthetőségébe”. Magánvaló formákként említi meg a Szentírás szövegébe „beleosztott” „hármasokat” és „heteseket”. Amelyekkel kapcsolatban éppen az utólagosan bevitt formák érvényességét mutatja ki, ha azok az eredeti tartalmi mondanivaló újraszületését teszik lehetővé. Persze, a befogadó olvasó számára. Minden más esztétikai törekvés pusztán a filológusok játszadozása és – Goethével szólva – „a tudósok szűk körének mulatsága”. Ami mármost a bibliai elbeszélést illeti, ez egy olyan történetmesélés, amelyben „Mindkét fél, elbeszélő és hallgató, megmaradnak valóságos idejükben, a jelenükben”. A drámai feszültség akkor jön létre, amikor a reális életidejét élő befogadóban az elbeszélés időbelisége, valamiféle előzményt, vagy inkább megelőző időbeliséget involvál. Ezzel az elbeszélés a befogadóolvasó életidejének részévé válik, s a drámai hatás abban lesz, hogy a valóságos idő ettől fogva már következménye lesz az elbeszéltnek. Az elbeszélt történet így lesz olyanná, mintha „éppen most” történt volna meg. „Ha az elbeszélésnek egyedül ez az egy természeti formája volna, a bibliai elbeszélés szénája rosszul állna. Hiszen hallgatóját éppen hogy nem akarja jelenéből máshová áthelyezni; nem akarja önfeledetté tenni; pontosan a maga teljes lélek- és testi jelenlétében akarja megszólítani és hallásra serkenteni. Az időbeli távolságot tehát semmilyen fikcióval nem szabad kiiktatnia a valóságból. Nem a hallott elbeszélés dolga, hogy maiságából kimozdítsa őt, és a Szináj lábához helyezze; saját tevékeny engedelmessége mozdítja csak meg a Szinájt, és helyezi puszta szemmel kivehető közelségben a tekintete elé – a törvény tehát, és nem a történet, 2 Móz. 20, nem pedig 2 Móz. 19.” (uo. 154 o.) Rosenzweig egész pontosan az etikai születését véli fölfedezni abban a különös műformában, ami a bibliai történet belső karaktere. Ez egy másik elbeszélés-típusban, ami nem kívülről szólítja meg a hallgatót, hanem belülről jön, az ember önmagának föltett kérdéseire adott „csattanós” válaszként, - még erőteljesebben jelentkezik. „Üzenetként közelít az emberhez, ám az embernek mint tanításhoz kell intéznie hozzá kihívását. A kinyilatkoztatás éri őt, de a parancsolatot ő kényszeríti ki tettével.” (uo. 167 o.) A Teremtővel folytatott beszélgetések „dialogikája” („ami az elbeszélést kérdés és válasz, mondás és ellentmondás, szólás és hozzászólás vázán feszíti ki”) az, ami a judaizmus egyik, ha nem a legjellemzőbb sajátossága. Ha belegondolunk, micsoda történelmi félreértések származtak (és származnak ma is) abból, 146
hogy a zsidók Bibliáját az egyszer s mindenkorra változhatatlan törvényi szabályozás despotikus teizmusának tekintették. Ilyen módon pedig minden lehetséges despotizmus ősmodelljének. Ahelyett, hogy az ember szabadságának szociálisan lehetséges kontextusát olvasták volna ki belőle. Ebből pedig az következne, hogy a Biblia a sohasem volt, de lehetséges emberi önfelszabadítás titkának nyitja. Rosenzweig azt mondja még, hogy a Biblia az „írásbeliségből és az írásbeliségért” keletkezett. Hát igen! Mindaz, ami a szóbeliséget jelenti, az az eltűnő pillanatot jelenti. Szemben az írásbeliség örökké tartó lenyomatával. De a bibliai elbeszélésben még az is különleges, hogy megőrzi a pillanat szóbeliségét is. Akkor, amikor az írás átfordul a zsidók ajkain elhangzó imákba. Ezért mondja Rosenzweig: „A Biblia kivételessége cáfolhatatlanul nem az írott, hanem csakis az olvasott könyvön mutatható ki.” 147
Page 1 and 2:
Staller Tamás A ZSIDÓ FILOZÓFIA
Page 3 and 4:
most, hogy az új világszemlélet
Page 5 and 6:
A két „filozófiai” tradíció
Page 7 and 8:
Philo Judeus (Alexandriai Philon) (
Page 9 and 10:
széles rétegei keresték a megalk
Page 11 and 12:
fölerősödő zsidóellenesség mi
Page 13 and 14:
héber Biblia görög metódusú é
Page 15 and 16:
Oti atrepton to qeion Quod Deus Imm
Page 17 and 18:
Peri atlwn kai epitimiwn De Praemii
Page 19 and 20:
alapján áll, és ugyanakkor isten
Page 21 and 22:
amíg ki nem derülne, hogy az Egye
Page 23 and 24:
egyetlen Istenben találhat rá emb
Page 25 and 26:
ebből a körülményből akár le
Page 27 and 28:
vagyunk a tanúi. A filozófiatört
Page 29 and 30:
üldözött népének elkötelezett
Page 31 and 32:
hitelével, hanem az útmutatók ö
Page 33 and 34:
nyugtalanság, Számomra mindenik,
Page 35 and 36:
kagan fölvette a judaizmust, és k
Page 37 and 38:
írása, ami először 1795-ben jel
Page 39 and 40:
vonatkozásban az említett teoreti
Page 41 and 42:
dekódolja a zsidóknak ezt a Zion
Page 43 and 44:
szavai utalnak, melyeket allegoriku
Page 45 and 46:
megismerhető. Szinte bizonyosra ve
Page 47 and 48:
Úgyhogy, amikor Mózes Istenhez sz
Page 49 and 50:
acionalitást és az emocionális i
Page 51 and 52:
intellektuális valami, s mint ilye
Page 53 and 54:
Poézis, mint zsidó apoteózis Hal
Page 55 and 56:
tapasztalaton alapuló közül az e
Page 57 and 58:
megvolt kommunikáció, és a cordo
Page 59 and 60:
aminek a valóságosságát fizikai
Page 61 and 62:
Russia” (New Haven, 1948) című
Page 63 and 64:
ahogyan az Istenség is hozzájuk t
Page 65 and 66:
amelyeket Ádámtól Noéig kimagas
Page 67 and 68:
története. Maga a paradigmatikus
Page 69 and 70:
történetek által az emberekben b
Page 71 and 72:
hisznek. E filozófusok egyike sem
Page 73 and 74:
ABRAHAM IBN DAUD (RABADL) (cca. 111
Page 75 and 76:
tudását képviselő filozófiána
Page 77 and 78:
szükségszerűség és egység, ug
Page 79 and 80:
vallási indíttatású filozófuso
Page 81 and 82:
hogy ha egy tekercsen egyetlen bet
Page 83 and 84:
helyzetekkel sem. Ami egy népcsopo
Page 85 and 86:
képtelenség miatt, hogy a két m
Page 87 and 88:
lélek számára, ebben a másik vi
Page 89 and 90:
filozófiatörténet során, az egy
Page 91 and 92:
tudásnak a viszonyát, no meg, e k
Page 93 and 94:
amelyet Sirat fölemlít (A History
Page 95 and 96: kérdések megoldására tett kís
Page 97 and 98: nyelvét és a tudás nyelvét, egy
Page 99 and 100: a Világnak Isten kontinuus teremt
Page 101 and 102: Moses Mendelssohn (1729-1786) Shlom
Page 103 and 104: ismeri a német kultúrát, tudja,
Page 105 and 106: a németországi felvilágosodás m
Page 107 and 108: A Lessing-el való megismerkedése,
Page 109 and 110: következik az elsőből, mint lét
Page 111 and 112: közepén, hogy a kereszténység
Page 113 and 114: Schopenhauer „Object-für-ein-Sub
Page 115 and 116: levélváltásaiból, az egyetlen m
Page 117 and 118: világba bevezetésére lett kivál
Page 119 and 120: szerint a közvéleményben nem-tud
Page 121 and 122: Hermann Cohen (1842-1918) Egy zsid
Page 123 and 124: esetében éppannyira érvényes az
Page 125 and 126: gondol. Amibe nem tartoznak a „g
Page 127 and 128: tudatra alkalmazott álláspontja v
Page 129 and 130: éljenek. Hiszen a gondolkodás ön
Page 131 and 132: zsidóként! - a kereszténységet,
Page 133 and 134: szó, hogy az ember gondolkodásáv
Page 135 and 136: értelem győzelme volt az anyag f
Page 137 and 138: ment ez végbe. A zsidóság tört
Page 139 and 140: Encyclopaedia Judaica) a „Das neu
Page 141 and 142: forrása a halálban, a halálféle
Page 143 and 144: „übermentsch”-e jut az ember e
Page 145: legdinamikusabb és kulturálisan l
Page 149 and 150: lehetőség erre a keresztény vall
Page 151 and 152: gondolkodás nem a halálfélelem v
Page 153 and 154: értelem győzelme volt az anyag f
Page 155 and 156: ment ez végbe. A zsidóság tört
Page 157 and 158: Encyclopaedia Judaica) a „Das neu
Page 159 and 160: forrása a halálban, a halálféle
Page 161 and 162: „übermentsch”-e jut az ember e
Page 163 and 164: legdinamikusabb és kulturálisan l
Page 165 and 166: hogy a zsidók Bibliáját az egysz
Page 167 and 168: vagy talán esztétikaiak, de már
Page 169 and 170: Mordecháj Martin Buber tizennégy
Page 171 and 172: tisztában van népének történel
Page 173 and 174: ennek a közép-kelet-európai „
Page 175 and 176: előbbi ott van a német ipari, urb
Page 177 and 178: IRODALOM Általános művek: Allgem
Page 179 and 180: Astolf, Douglas N. (ed.): Teaching
Page 181 and 182: Kant, Immanuel: Vallás a tiszta é
show all

A ZSIDÃ“ FILOZÃ“FIA TÃ–RTÃ‰NETI VÃZLATA - Or-Zse

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

A ZSIDÃ“ FILOZÃ“FIA TÃ–RTÃ‰NETI VÃZLATA - Or-Zse