A ZSIDÓ FILOZÓFIA TÖRTÉNETI VÁZLATA - Or-Zse

„Zweistromland”), egy teológiai-filozófiai kísérletről. Ha az előbbiről volna szó, akkor
teljesen érthető a témaválasztás, továbbá a könyvben szerepeltett érvelések is jogosak,
mert egyetlen céljuk a judaizmus magasabbrendűségének bizonyítása. Ugyanakkor a
másodikként föltüntetett lehetőség is adott. Halévi könyve öt részből áll. Az első részben
a judaizmus teljes filozófiai arzenálja vagy inkább verbális kapacitása szerephez jut
annak érdekében, hogy ennek a vallásnak az értelemmel élt emberi élet paradigmájával
való azonossága kiderüljön. Megjelennek a könyv állandó szereplői: a kazárok királya,
aki „vallást” akar népe számára, a filozófus, aki az elkötelezetlen értelem és az
individuum szellemi szabadságának szószólója, a moszlim müezzin, aki az akkorra már
az arab világot meghódító muzulmán vallás képviselője, a keresztény-katolikus abbé, aki
a nyugati világ és a nyugati kultúra egyértelmű letéteményese, - és a rabbi. Mielőtt a
történet beindulna és elkezdődne a – valószínűleg – nemcsak a középkori
filozófiatörténet legragyogóbb „összehasonlító vallástörténeti”, „vallásfilozófiai”, és a
szó tökéletes értelmében vett „ökumenikus” vitája, Halévi még némi magyarázattal
szolgál. Arról, hogy történeti dokumentumok bizonyítják a kazár király szándékát
„istenhit” fölvételére. Arról, hogy erre egy „álomlátás” miatt került sor. A kazár
királynak álmában egy angyal ezeket mondta: „Szándékod a Teremtőnek tetsző dolog,
ám a megvalósítás az nem.” (Korobkin, 1.o.) Halévi az első rész fölvezetésében, ami a
dialógusokra épülő műben a voltaképpeni „drámai” expozíciót is jelentheti, a nem-zsidó
vallások és a görög alapú filozófia szubsztancialitásait teszi láthatóvá: „Beszélik: mikor a
kazár király azt álmodta, hogy a szándéka tetszik Istennek, de a megvalósítás nem, és
ugyanakkor az álomban megparancsolták neki, hogy törekedjen Istennek tetszően tervét
megvalósítani, egy filozófust hivatott, aki majd értelmezni fogja álmát. A filozófus,
meghallgatva a király álmát, így értelmezte azt: Nincs Istennek tetsző vagy nem tetsző
dolog, mert Ő felette van kívánságnak és szándéknak. Ugyanis a szándék a szándékkal
rendelkező ember kívánsága. A kívánság beteljesítésével az ember teljessé válik. Amíg
kívánsága beteljesületlen, addig maga is tökéletlen. Ugyanakkor, Isten a filozófusok
véleménye szerint az egyének tudása fölött áll. Mert ezek az idők során változnak, Isten
tudása azonban nem. Ő nem ismer téged, és még annyira se ismeri a te szándékaid és
cselekedeteid, az imáidat és a mozdulataidat se látja….Minden az Első Okra vezethető
vissza, és ez nem azt jelenti, hogy Ő általa teremtett minden. Sokkal inkább egy
természeti erő érvényesül ebben, ami a második okot, azután a harmadikat, a negyediket
létrehozza, és így tovább….Filozófus: Lehet abban igazság, hogy a világ túlnyomó része
szervezett vallásban hisz és képes ölni is ezért. De a filozófusok vallása nem bünteti a
gyilkost, egyszerűen azért, mert mi nem hisszük, hogy a vallás által inspirált tettek, mint
amilyen a szent háború, fölemelik az egyént. A mi egyetlen föladatunk az intellektus
erősítése…Keresztény: Abban hiszek, hogy minden dolog teremtett és a Mindenható
mindenek előtt létezett. Hat nap alatt teremtette a világot. Minden emberi lény Ádámnak,
az első embernek leszármazottja, ahogyan ő utána Noénak. Isten felügyeli az egész
teremtést, benne az emberrel….Lényegét tekintve, elfogadok mindent, amit a Tóra és a
zsidók írnak. Nincs semmi kétség afelől, hogy azok igazak. A csodák a világ valamennyi
népe számára nyilvánvalóvá váltak, és mindig is azok lesznek….A kinyilatkoztatások
legutolsója az, amikor az Istenség fizikai formát öltött. Ami egy szűz méhében magzat
formáját öltötte aki zsidó királyi családból származott, és később életet adott neki. A
gyermek láthatóan ember volt, de valójában Isten. A Messiás Ő, Isten Fia. Ő az Atya, a
Fiú, és a Szentlélek…Hiszünk abban, hogy a Megmentőnk Izrael gyermekei közül való,
62