A ZSIDÓ FILOZÓFIA TÖRTÉNETI VÁZLATA - Or-Zse

éljenek. Hiszen a gondolkodás önmegismerése, az erkölcsi értelem újragondolása, vagy
az a körülmény, hogy képesek vagyunk az érzelmi, a széles értelemben vett esztétikai
értékválasztásainkat újra átgondolni, pláne: újra felépíteni, monumentális gyakorlati
föladat. Hegel dialektikája is ebbe az irányba mutat. Hegel azt mondja általa, hogy csak a
totális szubjektum/objektum, azaz: az átgondolt létnek és a létezésbe vont tudatnak ez a
kikristályosodott egysége vezethet a szétszabdalt történelem végéhez. Az ember igazi,
elidegenedés-mentes történetéhez. Cohen is valami ilyesmit képzel el, amikor „radikális
idealizmusról” beszél. Olyan filozófiáról, ami azért van, hogy általa más legyen a világ.
Olyan filozófiáról, ami megmutatja, hogy „a lét teljesen az észben gyökerezik”. Azt
mondja, hogy a tudat mindent önmagán kívül hoz létre. Hogy a tudat a valóságos teremtő
erő. Az „objektumok világának” létrehozója. És nem – mondjuk – az érzékelés. Cohen
szerint, tehát a tudat újra meg újra megteremti a valóságos létezés tárgyi világát: „ A
valóság sohasem végérvényes. Az egy végtelen föladat, ami sohasem teljesedik be. Az
utazás végső célját soha nem érjük el.” Cohen, úgy tűnik, a filozófiai diszciplínák közül
mégis csak az etikában látja a filozófia igazi megvalósulását. Már csak azért is, mert ez a
„gyakorlat filozófiája”. És ha ez az, akkor a coheni gondolatrendszer punctum saliens-e
is, egyben. A valóság ugyanis azért van – Cohen és az újkantiánus bölcselet szerint, -
hogy végre pontot tegyen annak a két és félezer éves vitának a végére, ami az ember és
világ kapcsolatát próbálja megérteni. Cohen szerint ugyanis a lét egyetlen értelme az, ha
az ember totális, minden bizonnyal Isten általi, önmegvalósítása birodalmának fogjuk föl.
Ezért azután, nem csodálkozhatunk azon, hogy a coheni meggondolások mindegyike
éppen úgy gyökerezik a német filozófiában, mint a zsidóban. Továbbá, azon sem lehet
csodálkozni, hogy ezek a német és zsidó meggondolások megihletik az ugyancsak német
és zsidó eszmevariánsokkal telített modern szocialista törekvéseket.
129