RÁD VÁRTAM!

28.Foxcroft volt az igazi neve, de olyan régóta hívta már mindenki Vörösnek, hogy talán csakaz anyja emlékezett az eredeti nevére. Vékony, de izmos, vörös hajú, ügyes ember volt,születése óta a város legnyomorúságosabb negyedében élt, gyakorlatilag kint az utcán.Kiélesedett ösztöneivel kapcsolatuk kezdeteitől fogva érezte, hogy a férfi, aki a sikátorban várrá, és aki a szolgálatába fogadta, veszedelmes ember.Nem volt nehéz rájönnie. Egy úriember, aki nem fél attól, hogy a városnak ezen a részén,sötét mellékutcákban bonyolítsa le a találkozóit, az vagy rettentően veszélyes fickó, vagybolond. Vörös már az első, mintegy két évvel ezelőtti találkozásukkor rájött, hogymunkaadója cseppet sem bolond. Akkor csak a másik lehetőség marad.Megállt az utcai lámpa halvány fényudvarában, és belesett a mellékutcába. Úgy érezte, vanott valaki, de nem volt benne biztos.– Ott van, uram? – kérdezte óvatosan.– Igen, Vörös, itt vagyok. Megkaptam az üzenetedet. Van valami híred?A halk, baljós színezetű hang mindig valami közelgő vihart jelző távoli mennydörgésreemlékeztette. Vörös még sohasem látta az úr arcát, így nem tudta volna leírni a külsejét. Anevét sem ismerte. A környéken csak úgy hívták: A Szellem.Vörösnek néha beleborsódzott a háta a gondolatra, hogy talán egy halott embernekdolgozik, de ez a halott tagadhatatlanul sokkal jobban fizetett, mint akármelyik élő, és nekihat szájat kellett etetnie otthon.– Van, uram – felelte. Kilépett a lámpafény biztonságából, és közelebb húzódott a sikátorfeketén ásító torkolatához. – Azt beszélik a kocsmában, hogy ma este megint meghalt egylány, a múlt éjjel meg eltűnt egy.A Szellem hallgatott. Vörös már kezdett arra gondolni, hogy egyszerűen beleolvadt asikátor sötét árnyaiba.– Hogy hívják azokat a lányokat, és hol laknak? – kérdezte nagy sokára A Szellem.– A halott neve Bella Newport. Azt mondják, a holtteste azóta is ott hever, ahol az ÉjféliSzörny hagyta, egy pincében a Dalton Streeten lévő lakása alatt. Az, aki megtalálta, nem mertszólni a rendőrségnek, nehogy azt higgyék, ő volt a gyilkosa. Ennek is el volt vágva a torka,mint a többinek.– És a másik lány? Az, aki eltűnt?– Annie Spence a neve. Kint dolgozik az utcán, a Falcon előtt. A kocsmáros azt mondja,egész este kint volt a lámpa alatt. De egy vendéget se vitt fel magához. Úgy gondolja, Annieneksem mehetett az üzlet, akárcsak neki. Korán bezárt, aztán kiment, hogy megkérdezze,nincs-e kedve egy kis hancúrozásra. De addigra eltűnt. Nagyon aggódik érte. Azt mondja, alány sohasem szokott elmenni a vendégével.– Látta valaki bármelyiküket az est folyamán beszélgetni valakivel?– Bella Newportról nem tudom. De a kocsmáros azt mondta, hogy Annie elhencegett nekiegy úrral, aki a napokban időnként figyelte őt. Az úr nagyon elegáns volt, de Annie szerintkicsit szégyenlős lehetett, olyan, aki nem mer a lányokhoz közeledni.– Köszönöm, Vörös.Egy kocsi bontakozott ki egy pillanatra a könnyű éjszakai ködpárából, majd rögtöntovagördült. Vörös minden idegszálával továbbra is a sötét sikátorra figyelt. Minthamegmozdult volna egy fekete árnyék, de nem volt benne biztos. A kerekek nyikorgása és alovak patáinak csattogása elnyomta a léptek zaját, ha voltak egyáltalán léptek.109