RÁD VÁRTAM!

17.Thaddeus hangja olyan csábító volt, mint a sötét víz tükrén reszkető holdvilág.– Ráadásul tudnia kell – folytatta –, azért találtam olyan alkalmasnak arra, hogy kegyedreösszpontosítsak, mert már korábban is vonzódtam kegyedhez.– De hiszen csak akkor ismertük meg egymást – kapkodott levegő után Leona.– A vágy számára az idő mellékes, legalábbis a férfiaknál így van. Még ki sem jutottunkabból az átkozott múzeumból, én már tudtam, hogy ön kell nekem. Abban a percben csak aztsajnáltam, hogy valószínűleg nem élek olyan sokáig, hogy szeretkezhessek önnel.Vad izgalom nyilallt Leonába.– Valóban? – suttogta.A férfi fürkészve nézte az arcát a gázlámpa sápadt fényénél.– És ön, Leona? Ön is érzett valamit kettőnk között?– Igen. Igen, éreztem – vágta rá, de aztán elbizonytalanodott. – Később viszont aztmondtam magamnak, hogy bizonyára a pillanatnyi veszély keltette bennem ezt az érzést. Aveszély mindenféle sötét energiát képes felkorbácsolni.– Bennem biztosan – mormolta a férfi.– Számomra nem kétséges, hogy azok az események, amelyeket közösen éltünk át, még alegnyugodtabb, leghidegvérűbb emberekben is rendkívüli izgalmakat ébresztenének.– Mint amilyenek mi is vagyunk?A lány megnedvesítette az ajkát.– Igen.– Javasolom, végezzünk el egy tudományos vizsgálatot az elmélete igazolására.– Vizsgálatot?– Egyikünket sem fenyegeti különösebb veszély e pillanatban – magyarázta Thaddeus. –Arra gondolok, most megvizsgálhatnánk, hogy azok az érzelmek, melyeket akkor éjszakamindketten megtapasztaltunk, csakis arra a helyzetre voltak-e érvényesek.– Ó! – Leona habozott. – És hogyan akarja lefolytatni a vizsgálatot?– Meg fogom csókolni, Miss Hewitt. Ha ezt visszataszító ötletnek tartja, kérem, mostszóljon, és máris leállítom a vizsgálatot.– Mit bizonyít ez a vizsgálat?– Ha ön lelkesen viszonozza a csókomat, abból arra teli következtetnünk, hogy létezikközöttünk egy olyan energia, amelynek semmi köze a ránk leselkedő veszélyhez, Delbridgeszerének mérgező hatásához vagy az ön kristályához. Egyszóval, Miss Hewitt, ha mindkettenélvezzük a csókot, akkor bízvást elmondhatjuk, hogy vonzódunk egymáshoz.– És ha egyikünk nem élvezi? – Például ön, tette hozzá magában.Thaddeus elmosolyodott.– Azon az éjszakán, amikor kimenekültünk a Delbridge-kastélyból, úgy emlékszem, apozitív gondolkodás erényét hangoztatta. Most én tanácsolom ugyanezt önnek.Szája forrón, mámorítóan tapadt a lány ajkára. Leona érzékei felizzottak, amint a gyönyörellenállhatatlan hullámai sisteregve elborították. Remegés fogta el, és furcsa módonsúlytalannak érezte magát. A bensőjéből kiszabaduló vágy magába szippantotta, ésfölrepítette a magasba. Egy halk, türelmetlen, mohó és követelődző kis hangot hallott, ésrádöbbent, hogy e különös kis hang tőle származik.A férfi torkából mély morranás tört fel – mintha őt is magával ragadta volna a szikrázva,lobogva égő energia.74