RÁD VÁRTAM!

– Értem – csillant fel a megkönnyebbülés a lány szemében.Thaddeus felállt, és az asztalhoz ment, ahol a brandyjét hagyta. Kortyolt egyet belőle,megvárta, míg a forróság szétárad a bensőjében, s akkor letette a poharat.– De én kergettem oda – mondta.– Nem értem.– Egyszerre nem voltam képes pár másodpercnél tovább transzban tartani. – Megkereste alány tekintetét. – Zavart elme volt. Az energiája jórésze kaotikus állapotot mutatott. Csakpillanatokra tudtam úrrá lenni rajta. De megértette, hogy mi történik, és ettől pánikba esett.Felrohant a lépcsőn a háztetőre.– Ön pedig utána?– Igen. – Farkasszemet nézett a lánnyal. – Azt hiszem, egy szomszédos tetőre akartátugrani, de zavarodottságában és félelmében az épület rossz oldalát választotta. És az utcáraugrott le.– Értem.– Miattam veszítette el a tájékozódási képességét. Én öltem meg, Leona, ez olyan biztos,mintha a saját kezemmel löktem volna le a tetőről. Azzal a feltett szándékkal mentem fölutána a lépcsőn, hogy végzek vele, mert biztos voltam benne, hogy nem lehet megtartani abörtönben. Tébolyult volt, de rendkívüli képességű. És roppant veszedelmes. Le akartam lőni,de…A lány teljes komolysággal bólintott, majd odament hozzá. Thaddeus ráeszmélt, hogyvisszafojtott lélegzettel várja.Leona megállt előtte, és tenyerét a férfi arcához érintve mondta:– Veszett kutya volt. Azt tette, amit tennie kellett.– De mostantól más szemmel fog rám nézni, mert meg akartam ölni egy embert.A lány lassan ingatta a fejét.– Nem más szemmel, csak aggódva.– Miért kellene aggódnia? – lepődött meg a férfi.– Lancingtől eltérően, ön civilizált ember, aki tudja, mi a tisztesség és jó lelkiismeret.Civilizált emberek nem ölnek szabadon, akármilyen jogosnak tartanák is egyébként. Egytettnek mindig megvan a következménye. Ha nem így lenne, nem lennénk különbek azállatoknál. Lesznek álmai, Thaddeus. Talán nem ma éjjel. Talán nem is holnap éjjel. De előbbvagy utóbb lesznek álmai.A férfi meg se moccant; félt, ha megtenné, a lány levenné a kezét az arcáról.– Igen – mondta. – Számítok rá, hogy lesznek álmaim.– Ígérje meg, hogy ha elkezdődnek, eljön hozzám. Nem tudom teljesen kivédeni őket, deazt meg tudom akadályozni, hogy… hogy összeroskadjon a súlyuk alatt.Nem iszonyodott attól, amit tett. Segítséget kínált arra az időre, amikor tette elkerülhetetlenkövetkezményei bekövetkeznek. Thaddeus határtalan megkönnyebbüléssel lassan kiengedtetüdejéből a levegőt.Megfogta az arcát simogató kezet, a szájához vonta és megcsókolta.– El fogok menni kegyedhez, ha szükségem lesz a segítségére az álmaim miatt.Leona elégedett bólintott, és hátralépett.– Most legalább kaptunk néhány választ, és az Éjféli Szörny halott.– Erről jut eszembe. – Thaddeus elfordult, felkapta a kabátját, amelyet a kanapé támlájáradobott, és az egyik zsebéből kivette a papírlapot. – Ezt a levelet Molly Stubton matraca alatttaláltam. Nem tudta befejezni. Valami okból úgy érezte, el kell dugnia.Hangosan kezdte olvasni.Drága J.141