RÁD VÁRTAM!

14.A Vine Streeten lévő kis ház szalonjában voltak. Adam pár perce ment el, miután másodszoris bocsánatot kért. Barátnője megnyugtatta, hogy nem hibáztatja. Pierce döntése volt, hogymegadja Thaddeusnak Leona rendelője címét. Érthető volt, hogy Adam elsősorban Pierce-nektartozik hűséggel.– Tudom, nincs tapasztalatom a kristályok használatára alapozott tevékenység terén, deszámomra a katasztrófa biztos receptjének tűnik az, ha egy nő egy idegen férfival bezárkózikegy elsötétített szobába.– Egy apró, elismerem, szerencsétlen incidens még nem jelent katasztrófát – feleltekimérten Leona.Egyébként is, gondolta, az ő érzései e pillanatban olyannyira zavarosak, hogy méghibáztatni sem tud senkit. A lelke mélyén reménykedett, hogy Thaddeus meg fogja keresni.Lényének optimista része remélte, hogy az a szenvedély, amely megmutatkozott közöttük aLondon felé tartó hosszú és sötét úton, nem csupán a hallucinációkat keltő gőzöktőlkeletkezett.De most már tudta, hogy titkos reményei káprázatok voltak. A férfi lenyűgöző tekintetébenma nyomát sem látta annak a lobogó szenvedélynek. A személyét körülvevő hideg, kemény,engesztelhetetlen aura kioltotta benne a reménység aprócska lángjait.Egy szó, mint száz, nehéz napja volt. Már reggel sem érezte magát valami jól, miutánCarolyn vidám búcsúját követően először töltötte egyedül az éjszakát a házban. Aztán jött az akellemetlen találkozója Harold Morton-nal. Most meg ez. Álmai férfija mintegy varázsütésremegjelent az ajtóban, de csak hogy világossá tegye, semmi egyebet nem akar tőle, mint azaurórakövet.Fog, megérezve a benne lévő feszültséget, védelmező pózt vett fel a széke mellett. Leonarátette kezét a kutya fejére, ő pedig fülét hegyezve nézte Thaddeust mozdulatlanul,figyelmesen.A férfi Leonával szemben, háttal az ablaknak állt. Nagyon keveset szólt a rendelőbőlidejövet; hagyta, hogy magyarázza meg a helyzetet.Mire ideértek, Leona kénytelen volt elfogadni a tényt, hogy Pierce azért árulta el őtThaddeus Ware-nek, mert őszintén tartott tőle, hogy veszélyben forog.– Mit tett volna, ha Mr. Harrow és én nem toppanunk be éppen akkor? – kérdezteThaddeus.– Nem voltam veszélyben – nézett rá haragtól égő szemmel Leona. – Ura voltam ahelyzetnek.– Nem úgy tűnt – jegyezte meg szárazon a férfi.– Nem tartozik önre, uram.– Talán nem. – Thaddeus felvonta a szemöldökét. – De valami okból kifolyólag képtelenvagyok semmibe venni ezt az ügyet.– Összpontosítson kicsit erősebben! Biztos vagyok benne, hogy ha dolgozik rajta, összetud szedni annyi akaraterőt, hogy félretegye ezt az ügyet, és más dolgokkal kezdjenfoglalkozni.– Más a véleményem. Nem lennék meglepve, ha azok után, amit ma láttam, az éjjelrosszakat álmodnék.– Ha így lenne is, ne jöjjön hozzám kristályterápiára! – mérte végig a férfit Leona jegestekintettel. – Térjünk a lényegre! Ön az aurórakő miatt van itt.57