44.Victoria a pamlagon feküdt homlokán vizes borogatással, mellette egy tálcán frissítő teával.– Mikor hagyja már abba az a nyomorult kutya ezt vonítást? – motyogta. – A szolgákelmondták, hogy körülbelül akkor kezdte, amikor az emberrablók megtámadtak minket. Azótanem hagyta abba. Már kezd az idegeimre menni.Thaddeus az üvegajtón át kinézett Fogra, aki még mindig kint volt a kertben. Égre emeltorral épp egy újabb vérfagyasztó üvöltésbe kezdett.A férfi együtt érzett vele. Ő is szerette volna az égre üvölteni a dühét, de sikerültelnyomnia ezt a belső késztetését. Nem engedhette meg magának azt a fényűzést, hogy ilyenértelmetlen módon engedje szabadjára az érzéseit. Itt most az időn múlik minden. Olyanbiztos volt ebben, mint abban, hogy ki rabolta el a lányt. Az emberrablónak szüksége volt rá,de valószínűleg nem sokáig.Úgy döntött, nem ijeszti meg még jobban Victoriát azzal, hogy közli vele, csak az mentettemeg mindkettőjük életét, hogy Leonát élve és ép elmével kellett elvinniük magukkal. Agazember kloroformot használt, nem a lidércnyomást okozó vegyszert.Negyed órája jött haza, akkor fedezte fel a katasztrófát. A személyzet csak percekkelazelőtt jött rá, hogy valami baj van. Érkezésekor a házban épp tetőfokára hágott a pánik és afelfordulás.– Lady Mildent a szőnyegen fekve találtam – mesélte szomorúan Gribbs, a komornyik. – Asuszter és a segédei már elmentek, természetesen Miss Hewitt-tal együtt.Az emberrablók begyömöszölték Leonát a faládába, és a személyzeti bejáraton át vitték kia házból. Senki nem gondolt semmi rosszra, amiért a suszter és a segédei ilyen hamartávoznak. A suszter sűrű bocsánatkérések közepette elmagyarázta, hogy sajnálatos módonösszekeveredtek az időpontok, és Lady Mildon felszólította őket, hogy jöjjenek visszaalkalmasabb időben.Egy ott várakozó kocsiba betették a ládát, és az egész társaság eltűnt a ködben.Thaddeus azonban egy enyhe hipnózis segítségével részletes személyleírást kapottGribbstől a suszterról és a segédeiről. A susztert nem ismerte fel, de a két testes segéd kilétefelől nem voltak kétségei.– Az a két testőr volt, akiket Delbridge az estélye idejére felfogadott – mondta Victoriának.– Lehet, hogy a gazember azért kereste meg őket, mert nem ismer másokat, akiket ilyenmunkára fel lehet bérelni.– Nem értem – nézett rá gondterhelten a nénikéje.– Én sem, de kiindulópontnak megteszi.– Szent egek, életveszélyben van, ugye?– Igen.Thaddeus átvágott a szobán, és kinyitotta az üvegajtót. Fog félbehagyta a vonítást, és füléthegyezve, bosszúra szomjas tekintettel ránézett.– Gyere velem – szólt csendesen a férfi. – Megkeressük a gazdád.158
45.Leona hányingerre és egy tébolyult nő összefüggéstelen motyogására tért magához. Egyrémítő pillanatig azt hitte, ő maga mondja ezt a sok ijesztő sületlenséget.– A démon a pokolból való. Ránézésre nem mondanád meg, de egyenesen a pokolból jön,úgy bizony. Te is onnan való vagy?Óvatosan kinyitotta a szemét. Már nem forgott vele a világ, mint mielőtt elveszítette azöntudatát, de még mindig sötétben volt. A suszter ládája. Lehetséges, hogy oda zárták be.A rémület újabb hulláma söpört át rajta. Gyorsan felült. Túlontúl gyorsan. Felkavarodotttőle a gyomra. Pár pillanatig azt hitte, hányni fog. Összeszorította a szemhéját, és próbáltmélyeket lélegezni. Gyomra lassacskán megnyugodott.– Az az ember démon, de jobb, ha ezt nem mondod neki. Különlegesnek tartja magát, úgyám! Tudósnak nevezi magát.Leona újra megpróbálta kinyitni a szemét, és rájött, hogy egy kőfalú kis szobában van, segy falnak tolt priccs szélén ül. A cella vasrácsos ajtaján túl egy lámpás égett, annak a fényeszűrődött be, de ablak nem volt a cellán. Ez hát a sötét árnyékok magyarázata.– A démon szolgái hoztak le téged ide, a pokolba.Leona néhány másodpercig erősen gondolkodott, majd úgy döntött, nem a fejében szólnakezek a hangok. Valaki más is van a cellában. Körülnézett, és meglátta a sarokban kuporgó nőt.A másik fogoly kifakult barna ruhát viselt. Szemébe lógó zilált, gubancos szőke hajamögül vizslatta Leonát. Beesett szemén kétségbeesés látszott.– Azt mondja, hogy tudós, de igazából egy démon – magyarázta.– Ha arról az emberről beszélsz, aki suszternak adja ki magát, akkor egyetértek – felelteLeona halkan.– Nem, nem, nem, nem suszter – rángatózott izgatott felindulásában a rabtársa. – Tudós.– Értem – mondta szelíden Leona. – A tudós valójában démon.– Igen, az. – A nő láthatóan megkönnyebbült, hogy a másik végre megértette a lényeget. –Egy szörnyű démon. Olyan varázsitala van, amitől valósággá válnak a lidérces álmok.Leona megborzongott.– Tudom.Apró izgalom remegtette meg a bensőjét, s felborzolta a tarkóján a hajszálakat. Thaddeusés Fog már keresik. Olyan biztosan tudta, mint azt, hogy reggel fölkel a nap. Időt kell nyernie,hogy megtalálhassák.– Azt mondja, hogy tudós, de szörnyeteg, akárcsak a másik – magyarázta rémítősuttogással a nő.– Kiről beszélsz? – nézett rá összevont szemöldökkel Leona. – Milyen másikról?– Azt hittem, úriember. Amilyen jóképű volt. – A nő hangja vágyódó sóhajjal telt meg. –Finom és elegáns. A haja is gyönyörű, aranyszőke. Olyan, mint azok az angyalok a régifestményeken.Leona megragadta a priccs szélét.– Azt mondod, aranyszőke haja van?– És amilyen szépen tud mosolyogni, meg nem mondanád, hogy szörnyeteg. – A hangjahirtelen megkeményedett a kétségbeeséstől. – Tudtam, hogy kiszemelt magának. Aztreméltem, jó pénzt fog fizetni. De hazudott. Ide hozott, ide, a pokolba.– Szent ég! – suttogta Leona. – Te vagy Annie Spence.A nő hevesen összerándult, és még mélyebbre húzódott a szurtos sarokba.– Honnan tudod a nevemet? Te is démon vagy?159
- Page 1 and 2:
Leona Hewitt férfinak öltözve os
- Page 3:
MICHELE CASTLE-NEK,az én fantaszti
- Page 6 and 7:
- Molly? - kiáltott fel meghökken
- Page 8 and 9:
- Nem tudom megmagyarázni, de egé
- Page 11 and 12:
2.Halott ember vagyok - gondolta Th
- Page 13:
- Adam és én arra a következtet
- Page 16 and 17:
3.Életének tizenhatodik nyara ót
- Page 18 and 19:
Hirtelen, maga sem tudta, honnan, E
- Page 20 and 21:
- Itt lesz még, amikor felébredek
- Page 22 and 23:
- És mi segítünk neki, hogy viss
- Page 24 and 25:
5.Az óra hármat ütött. Richard
- Page 26 and 27:
A Társaságon belül sokan, külö
- Page 28 and 29:
- Mondtam, hogy ez túl homályos n
- Page 30 and 31:
- Ó, hogyne - dúdolta Lancing. -
- Page 32 and 33:
Az őrök összenéztek.- És a já
- Page 34 and 35:
Meg arra, amikor megérezte, hogy k
- Page 36 and 37:
8.Aranykeretes szemüvege lencséj
- Page 38 and 39:
- Aligha róhatod fel hibámul, ha
- Page 40 and 41:
9.Thaddeus szavait a hosszú labora
- Page 42 and 43:
Caleb összefonta mellén két karj
- Page 44 and 45:
- Hogy mindketten rendelkeznek bizo
- Page 46 and 47:
10.A karcsú termetű, világossző
- Page 48 and 49:
11.Thaddeus egy művészeti galéri
- Page 50 and 51:
- A neve Mr. Pierce. És melegen aj
- Page 52 and 53:
A férfi mélyebbre húzta homloká
- Page 54 and 55:
- Az álmaimban megjelenő hölgy a
- Page 56 and 57:
A férfi odanyúlt, kihúzott egy-k
- Page 58 and 59:
- Én már figyelmeztettem, hogy a
- Page 60 and 61:
fokú elítélés övezte azokat, a
- Page 62 and 63:
Idegesen, kapkodva túrta fel a lá
- Page 64 and 65:
- Elvitte Fogot sétálni ma délut
- Page 66 and 67:
- Igen, az.Leona az ablakhoz ment,
- Page 68 and 69:
- Nem farkas - nyugtatta meg Leona,
- Page 70 and 71:
- A családom tagjai rendszerint so
- Page 72 and 73:
- Emlékeztetem, uram, a téma szak
- Page 74 and 75:
17.Thaddeus hangja olyan csábító
- Page 76 and 77:
- Nem félek tőled, Thaddeus - sú
- Page 78 and 79:
18.Aznap éjjel újra ott volt az a
- Page 80 and 81:
19.Az üvegházban percek óta egyr
- Page 82 and 83:
nyilvánosság előtt nem volt köz
- Page 84 and 85:
20.Másnap, röviddel reggeli előt
- Page 86 and 87:
- Mi a mennydörgős mennykő köze
- Page 88 and 89:
21.A legegyszerűbb szabású ruhá
- Page 90 and 91:
- Részvétem - mondta halkan a fé
- Page 92 and 93:
- Megértem. Meséljen arról, hogy
- Page 94 and 95:
22.Leona a bőséges reggelitől er
- Page 96 and 97:
23.Egy órával később Leona hát
- Page 98 and 99:
- Sajnos nekem nagyon is valóságo
- Page 100 and 101:
24.Leona a könyvtárszobában vár
- Page 102 and 103:
A férfi lustán hátradőlt a szé
- Page 104 and 105:
25.A nappaliban támadt zsivaj elha
- Page 106 and 107:
26.Az elegánsan megterített és
- Page 108 and 109: - Igen.Thaddeus odahajolt, és megc
- Page 110 and 111: Mire a járművet elnyelte a köd,
- Page 112 and 113: - Nem hiszem el - tette csípőre a
- Page 114 and 115: 30.Dr. Wagner Goodhew idegesen ugro
- Page 116 and 117: - Harminc felé, de még huszonéve
- Page 118 and 119: Thaddeus hangja, mint a távoli ten
- Page 120 and 121: könyvtárszobába kísérte őket.
- Page 122 and 123: - Egy nő szemével nézve a dolgot
- Page 124 and 125: Amikor átvonult a kőpadlón, lép
- Page 126 and 127: és életlen. Úgy látszik, Sybil
- Page 128 and 129: aurórakőnek lába kelt. Nála leh
- Page 130 and 131: 34.A ház, amelyet Molly Stubton b
- Page 132 and 133: 35.Az Éjféli Szörny, ahogy Thadd
- Page 134 and 135: - Mégis azt teszed, amit őlordsá
- Page 136 and 137: 36.A csend nem tartott sokáig. Egy
- Page 138 and 139: 37.Időbe telt, mire találtak egy
- Page 140 and 141: 38.Lassan Thaddeus is magához tér
- Page 142 and 143: Izgalmas híreim vannak. A terveim
- Page 144 and 145: 39.Másnap reggel Spellar felügyel
- Page 146 and 147: - Semmi érdemlegeset. - Spellar ba
- Page 148 and 149: - Delbridge a paranormális antikvi
- Page 150 and 151: 41.Valamivel később Thaddeus leer
- Page 152 and 153: Thaddeus még várt, de amikor nyil
- Page 154 and 155: 42.Az Arkane Társaság új Nagymes
- Page 156 and 157: 43.A suszter sovány, borzas, idege
- Page 160 and 161: - Nem, nem vagyok démon. Annie, fi
- Page 162 and 163: 47.Leona semmi másra nem tudott go
- Page 164 and 165: 48.Leona a kőfalú és sötét cel
- Page 166 and 167: - Vigyázzon a nyelvére, ha meg ak
- Page 168 and 169: A páncélszekrény mellett állva
- Page 170 and 171: innen, egyedül kell visszatalálni
- Page 172 and 173: 51.Másnap délután a könyvtársz
- Page 174 and 175: - Történetesen van tapasztalatom
- Page 176 and 177: 52.Nappal egészen másként nézet
- Page 178 and 179: - Mondtam, hogy semmi szükség arr
- Page 180 and 181: - De hiszen most mondta, hogy nem f
- Page 182 and 183: 54.Közeledett a hajnal. Leona a me