– Én már figyelmeztettem, hogy a kő birtoklása rettentően veszélyes dolog – folytatta márkicsit szelídebben Thaddeus.– Nem hiszek önnek.– Leona, legyen észnél! Ha én ilyen könnyen megtaláltam, ugyanezt Delbridge ismegteheti.– Ő nem tud Adamről – felelte homlokát ráncolva Leona. – Én paróka sincs nála, amicélhoz vezetné.– Nincs, de más módszerekkel is meg lehet találni valakit még egy ilyen nagyvárosban is.– Hogyan? – szegezte neki a kérdést a lány. Thaddeus vállat vont.– Ha nekem nem volna semmi a kezemben, amin elinduljak, a helyében minden kristállyaldolgozó embert végigjárnék Londonban. Kérdéseket tennék fel, és pénzt osztogatnékmindaddig, amíg a szóbeszédek alapján használható nyomra nem bukkannék. Lehet, hogy sokidőbe és fáradságba kerülne, de előbb vagy utóbb valamelyik konkurense útba igazítana. –Tartott egy kis hatásszünetet. – Még az is lehet, hogy már az első alkalommal szerencsémlenne.Leona döbbenten bámult rá.– Szent ég! Erre nem gondoltam.– Valami azt súgta nekem, hogy ez elkerülte a figyelmét.– Fölösleges gúnyolódnia, uram – ráncolta haragosan a szemöldökét a lány.– Leona, azt hittem, már világossá tettük, hogy Delbridge legalább két gyilkosságotkövetett el azért, hogy rátegye a kezét a kristályra. Kegyed lehet a következő áldozat, hanem…– Egy pillanat, uram. – Leona fürkésző tekintetéből mélységes gyanakvás áradt. – Úgytudtam, ön saját magának akarta megszerezni a kristályt. Kire utal ezzel a tettük szóval?– Egy természetfeletti jelenségeket kutató társaság nevében járok el.– Számos ilyen társaság létezik, a legtöbbje könnyen rászedhető félnótásokból és szeniliskülöncökből áll, akiknek sejtelmük sincs a parajelenségekről.– Tisztában vagyok vele – közölte Thaddeus. – És bevallom, hogy az Arkane Társaságtagjai között a kelleténél is több van szenilis különcökből.A név hallatán a lány elakadt a lélegzete.– Látom, tévedtem – mondta a férfi, aki láthatóan gondolkodóba esett. – Kegyed tud azArkane Társaságról.Leona megköszörülte a torkát.– Úgy rémlik, valóban hallottam már róla. Azt mondja, őket képviseli? Ennek aszervezetnek a megbízásából kutatott a kristály után?– Igen, megkértek, hogy nyomozzak utána. Ugyanakkor tagja is vagyok a szervezetnek.A lány halkan felsóhajtott. Lőttek a mégoly halvány reményeknek.– Értem.– Szeretném hinni, hogy magam még nem tartozom a Társaság szenilis különcei közé –folytatta Thaddeus. – De lehet, hogy csak áltatom magam.– Ha ez tréfa akart lenni, uram, meg kell mondanom, nem találom szórakoztatónak.– Bocsásson meg! – A férfi elhallgatott, és hűvös, figyelmes tekintettel vizsgálgatta a lányarcát. – Bevallom, meglep, hogy kegyed tud a Társaság létezéséről. Mindig nagyonigyekeztünk, hogy elkerüljük a sajtó figyelmét.– Hmmm.– A tagok komolyan veszik a parajelenségek terén folytatott kutatásaikat. Nem szeretnék,ha egy kalap alá vennék őket azzal a számtalan csalóval, kuruzslóval és sarlatánnal, akikszeretnek feltűnést kelteni olyan mutatványokkal, mint a levitáció, vagy a szellemidézés.Leona elhatározta, hogy megpróbál továbbra is logikusan gondolkodni.– Ön tehát azt mondja, hogy az Arkane Társaság a saját tulajdonának tartja a kristályomat.58
– Igen. A kő eredetileg az alapítóé, Sylvester Jonesé volt.Badarság, gondolta Leona, de sikerült higgadtan folytatnia a társalgást.– És mikor veszítette el?– Úgy nagyjából kétszáz évvel ezelőtt lopták el tőle.– Kétszáz évvel ezelőtt? – Leona könnyedén felkacagott. – Önnek is tudnia kell, uram,hogy milyen nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen kétszáz év elteltével bebizonyítani egylopást.– Az Arkane Társaság tagjainak jó a memóriája – válaszolta erre Thaddeus.– Már megbocsásson, de valószínűbbnek tartom, hogy egyes tagok, talán épp a szeniliskülöncök, ragaszkodnak az ostoba legendáikhoz.– Nem azért jöttem ide, hogy a kristály tulajdonjogáról vitázzam kegyeddel – jelentette kinyugodtan a férfi. – Értem, hogy ön úgy hiszi, joggal birtokolja a követ. Egyezzünk megabban, hogy e téren nem egyezik a véleményünk.– Ez azonban nem fogja meggátolni abban, hogy elvegye tőlem, ugye? – kérdezte Leona. –És én, törékeny, gyenge, gyámoltalan nő, aligha akadályozhatom meg abban, hogy akárerőszak árán is megszerezze.A férfi szája sarka picikét megrándult.– Ha önre gondolok, Miss Hewitt, elsőként nem éppen a törékeny, gyenge és gyámoltalanszavak jutnak az eszembe.– Ezek szerint nem hivatkozhatom az úriember voltára. Tudhattam volna.Valami okból ez a kis nyílvessző célba látszott találni. Leona meglepetésére Thaddeus aszeme láttára vált kővé.– Igen – mondta csendesen. – Önnek mindenki másnál jobban kellene tudnia, hogyokosabb, ha nem tart úriembernek.Most meg mi a csodáról beszél? Leona ezt már végképp nem értette. Ő pusztán csak egykis bűntudatot akart kelteni a férfiban, amiért arra akarja őt kényszeríteni, hogy adja át neki akövet. Vagy legalább kérjen bocsánatot. Ehelyett úgy tesz, mintha ő bíró lenne, aki épp mostítélte őt életfogytiglani börtönre.– Árulja el nekem, uram: Miért éppen önt választották ki arra, hogy kinyomozza akristályom hollétét?Thaddeus vállat vont.– Az a munkám, hogy nyomozásokat vezetek.– Ön rendőrségi detektív? – dermedt meg a lány.Elszörnyedt arcát látva, a férfi elmosolyodott.– Nem. Magánnyomozásokról van szó, amelyekké] magánemberek, vagy ebben az esetbenegy embercsoport bíz meg. Olyanok, akik valami okból nem óhajt a rendőrséghez fordulni.Leona szemmel láthatóan megnyugodott valamelyest Feltámadt a kíváncsisága.– Ez a foglalkozása?Thaddeus habozott, mintha maga sem tudná pontosan, mit válaszoljon erre.– Nem a pénzért csinálom – felelte végül.– Akkor meg miért?– Mert… mert bizonyos szempontból kielégít.Leona elgondolkodott a válaszon.– Értem. A két ok közül ez az egyik, amiért azt csinálom a kristályokkal, amit csinálok.Van bennem valami, amit ez a munka kielégít.– És mi a másik ok? – húzta fel a szemöldökét a férfi.– Önnel ellentétben, nekem szükségem van a pénzre, uram – mosolygott hűvösen a lány.Valójában a megvetés ellen vértezte fel magát. Mr. Ware nemesember volt, és ráadásulminden jel szerint gazdag. Az előkelő körökben mozgó emberek lenézték azokat, akikdolgozni kényszerültek a megélhetésükért. Az Arkane Társaságban ezenfelül még bizonyos59
- Page 1 and 2:
Leona Hewitt férfinak öltözve os
- Page 3:
MICHELE CASTLE-NEK,az én fantaszti
- Page 6 and 7:
- Molly? - kiáltott fel meghökken
- Page 8 and 9: - Nem tudom megmagyarázni, de egé
- Page 11 and 12: 2.Halott ember vagyok - gondolta Th
- Page 13: - Adam és én arra a következtet
- Page 16 and 17: 3.Életének tizenhatodik nyara ót
- Page 18 and 19: Hirtelen, maga sem tudta, honnan, E
- Page 20 and 21: - Itt lesz még, amikor felébredek
- Page 22 and 23: - És mi segítünk neki, hogy viss
- Page 24 and 25: 5.Az óra hármat ütött. Richard
- Page 26 and 27: A Társaságon belül sokan, külö
- Page 28 and 29: - Mondtam, hogy ez túl homályos n
- Page 30 and 31: - Ó, hogyne - dúdolta Lancing. -
- Page 32 and 33: Az őrök összenéztek.- És a já
- Page 34 and 35: Meg arra, amikor megérezte, hogy k
- Page 36 and 37: 8.Aranykeretes szemüvege lencséj
- Page 38 and 39: - Aligha róhatod fel hibámul, ha
- Page 40 and 41: 9.Thaddeus szavait a hosszú labora
- Page 42 and 43: Caleb összefonta mellén két karj
- Page 44 and 45: - Hogy mindketten rendelkeznek bizo
- Page 46 and 47: 10.A karcsú termetű, világossző
- Page 48 and 49: 11.Thaddeus egy művészeti galéri
- Page 50 and 51: - A neve Mr. Pierce. És melegen aj
- Page 52 and 53: A férfi mélyebbre húzta homloká
- Page 54 and 55: - Az álmaimban megjelenő hölgy a
- Page 56 and 57: A férfi odanyúlt, kihúzott egy-k
- Page 60 and 61: fokú elítélés övezte azokat, a
- Page 62 and 63: Idegesen, kapkodva túrta fel a lá
- Page 64 and 65: - Elvitte Fogot sétálni ma délut
- Page 66 and 67: - Igen, az.Leona az ablakhoz ment,
- Page 68 and 69: - Nem farkas - nyugtatta meg Leona,
- Page 70 and 71: - A családom tagjai rendszerint so
- Page 72 and 73: - Emlékeztetem, uram, a téma szak
- Page 74 and 75: 17.Thaddeus hangja olyan csábító
- Page 76 and 77: - Nem félek tőled, Thaddeus - sú
- Page 78 and 79: 18.Aznap éjjel újra ott volt az a
- Page 80 and 81: 19.Az üvegházban percek óta egyr
- Page 82 and 83: nyilvánosság előtt nem volt köz
- Page 84 and 85: 20.Másnap, röviddel reggeli előt
- Page 86 and 87: - Mi a mennydörgős mennykő köze
- Page 88 and 89: 21.A legegyszerűbb szabású ruhá
- Page 90 and 91: - Részvétem - mondta halkan a fé
- Page 92 and 93: - Megértem. Meséljen arról, hogy
- Page 94 and 95: 22.Leona a bőséges reggelitől er
- Page 96 and 97: 23.Egy órával később Leona hát
- Page 98 and 99: - Sajnos nekem nagyon is valóságo
- Page 100 and 101: 24.Leona a könyvtárszobában vár
- Page 102 and 103: A férfi lustán hátradőlt a szé
- Page 104 and 105: 25.A nappaliban támadt zsivaj elha
- Page 106 and 107: 26.Az elegánsan megterített és
- Page 108 and 109:
- Igen.Thaddeus odahajolt, és megc
- Page 110 and 111:
Mire a járművet elnyelte a köd,
- Page 112 and 113:
- Nem hiszem el - tette csípőre a
- Page 114 and 115:
30.Dr. Wagner Goodhew idegesen ugro
- Page 116 and 117:
- Harminc felé, de még huszonéve
- Page 118 and 119:
Thaddeus hangja, mint a távoli ten
- Page 120 and 121:
könyvtárszobába kísérte őket.
- Page 122 and 123:
- Egy nő szemével nézve a dolgot
- Page 124 and 125:
Amikor átvonult a kőpadlón, lép
- Page 126 and 127:
és életlen. Úgy látszik, Sybil
- Page 128 and 129:
aurórakőnek lába kelt. Nála leh
- Page 130 and 131:
34.A ház, amelyet Molly Stubton b
- Page 132 and 133:
35.Az Éjféli Szörny, ahogy Thadd
- Page 134 and 135:
- Mégis azt teszed, amit őlordsá
- Page 136 and 137:
36.A csend nem tartott sokáig. Egy
- Page 138 and 139:
37.Időbe telt, mire találtak egy
- Page 140 and 141:
38.Lassan Thaddeus is magához tér
- Page 142 and 143:
Izgalmas híreim vannak. A terveim
- Page 144 and 145:
39.Másnap reggel Spellar felügyel
- Page 146 and 147:
- Semmi érdemlegeset. - Spellar ba
- Page 148 and 149:
- Delbridge a paranormális antikvi
- Page 150 and 151:
41.Valamivel később Thaddeus leer
- Page 152 and 153:
Thaddeus még várt, de amikor nyil
- Page 154 and 155:
42.Az Arkane Társaság új Nagymes
- Page 156 and 157:
43.A suszter sovány, borzas, idege
- Page 158 and 159:
44.Victoria a pamlagon feküdt homl
- Page 160 and 161:
- Nem, nem vagyok démon. Annie, fi
- Page 162 and 163:
47.Leona semmi másra nem tudott go
- Page 164 and 165:
48.Leona a kőfalú és sötét cel
- Page 166 and 167:
- Vigyázzon a nyelvére, ha meg ak
- Page 168 and 169:
A páncélszekrény mellett állva
- Page 170 and 171:
innen, egyedül kell visszatalálni
- Page 172 and 173:
51.Másnap délután a könyvtársz
- Page 174 and 175:
- Történetesen van tapasztalatom
- Page 176 and 177:
52.Nappal egészen másként nézet
- Page 178 and 179:
- Mondtam, hogy semmi szükség arr
- Page 180 and 181:
- De hiszen most mondta, hogy nem f
- Page 182 and 183:
54.Közeledett a hajnal. Leona a me