RÁD VÁRTAM!

– Jól van, ha ragaszkodik hozzá. – Újra belenézett a kristályba. – Kezdjem a hintó ablakánbenéző démonnal? Vagy talán érdekesebb lesz az ajtó kilincséhez tapadó vipera.A kő szíve erőre kapott, méghozzá látványosan: a holdfény felragyogott a mélyén. Warevégre megfogadta Leona utasítását, és a kristályra összpontosított. A lány azonban nemszámolt a férfi saját képességének erejével, így most neki magának is teljes erejébőlkoncentrálnia kellett, hogy kézben tudja tartani a folyamatot.– A lények, amelyeket maga körül lát, nem valóságosak, Mr. Ware.– Kegyed valóságos – nyújtotta ki a kezét Thaddeus, és hüvelykujját végighúzta a lány alsóajkán. – Ma éjjel csupán ez számít, semmi más.– Csak nem régóta ismerem, uram, de máris nyilvánvaló előttem, hogy óriási akaraterővelbír. Nem gyűrték le teljesen a lidérces álmai. Énjének egyik fele most is tudatában van, hogyhallucinál.– Lehet, de már nem izgat. E pillanatban engem már csak kegyed érdekel.A kristály fénye elhalványult. Thaddeus már nem figyelt rá.– Ön nélkül nem tudom megcsinálni, uram – közölte a lány határozott hangon. –Erősebben kell összpontosítania a holdfényre. Együttes erővel arra használhatjuk azenergiáját, hogy szétoszlassuk az elméjében létező fantáziaképeket.– A kegyed terápiája nálam nem fog működni – jelentette ki derült ábrázattal a férfi. – Úgyvélem, hogy ez is a mesmerizmus egy formája, és akárcsak ön, én is immúnis vagyok ahipnózisra.– Én nem próbálom önt hipnotizálni, uram. A kristály csak eszköz, amellyel áthangolhatjukaz álomenergiája hullámait. Jelenleg ugyanis ez az energia idézi elő a hallucinációit.– Téved, Leona – mondta a férfi halkan. – A viperák és a démonok nem hallucinációk,hanem valóságosak. Ők a szolgáim, a pokol minden erejével hozzám vannak kötve, és csak aparancsomra várnak. Kegyed is hozzám van kötve. Hamarosan meg fogja érteni.A lány most először ijedt meg, hogy el fogja veszíteni a férfit. Nyugtalanság támadt benne,s ettől szétszóródott a figyelme. Thaddeus lenézett a kristályra, és nevetett.A kő fénye hirtelen kialudt, s a színe megváltozott. Leona dermedten bámulta. Viharörvénylett a kristály szívében. A hold fénye helyett furcsa, sötét áramlatok kavarogtakbaljósán benne. Thaddeus a saját erejét öntötte a kristályba, s az maga alá gyűrte a lány nagygonddal irányított energiahullámait.A vihar összehúzódott, gyűjtötte az erőt. A lány egyre növekvő rémülettel figyelte, ahogy anyugtalanító erők hullámozni kezdenek, majd kiszélesednek. Soha nem találkozott még olyanemberrel, aki képes lett volna arra, amit Thaddeus Ware tett. És mivel annyiraelhatalmasodtak rajta a rémálmai, Leona még abban sem volt biztos, hogy tudja, mi történik.A férfi mellett az ülésen egy rovarszörny jelent meg: a szeme ezernyi apró tükörből voltösszeszerkesztve. Rémes fogai nedvesen csillogtak.A lány halálra vált a rémülettől. Nem volt hová elmenekülnie. Kéz- és lábujjai úgysajogtak a félelemtől, mintha tűvel szurkálták volna őket. Blúza nyirkossá vált a hidegizzadságtól. Sikoltani próbált, de nem jött ki hang a torkán.– Nyugodjon meg, kedvesem! – mondta Thaddeus. – Nem fogja bántam. Én teremtettemőt, figyelmeztetésül. Meg fogom védeni kegyedet.A lány ösztönösen nyúlt az ajtókilincs felé. Még épp időben kapta vissza a kezét, mielőttujjai összezárultak volna egy vörös szemű vipera fején.– Ugye, most már látja őket? – kérdezte elégedetten Thaddeus. – Belépett a világomba.A lány előtt derengeni kezdett, hogy a férfi valami módon erőt merített a kristályból, hogyönmagán kívül az ő számára is láthatóvá tegye a hallucinációit. Ha nem a saját szemével látja,nem hitte volna, hogy erre képes legyen valaki.17