RÁD VÁRTAM!

– Nem tartom valószínűnek. Lancing halálhírére inkább, ha lehet, még szigorúbban fogragaszkodni a megszokott napirendjéhez. Nagyon ideges lesz attól, hogy valaki netánkapcsolatot talál közte és a Szörny gaztettei között.– Elfogadom az érveit – bólintott Leona. – Mostanára Delbridge köreiben már sokantudhatnak arról, hogy ismeretségben állt Lancinggel, sőt meg is hívta őt a házába.– Delbridge szükségét fogja érezni, hogy elhatárolódjon a Szörnytől, és azt mutassa azembereknek, hogy éppúgy el volt szörnyedve, mint a Társaság többi tagja, amikor megtudta,hogy Lancing egy sor bűncselekményt követett el. Ilyenkor az a legjobb, ha az ember nemcsinál a megszokottól eltérő, rendkívüli dolgokat. És ha tart a törvény messzire elérő kezétől,akkor még külön haszna is van annak, ha eljár a klubjába.– Hogyhogy?– Kevés elérhetetlenebb hely van a világon egy rendőr számára, mint egy uraknakfenntartott klub.Leona kihúzta magát. Arca felöltötte a már jól ismert elszánt kifejezést. Thaddeus gyomragörcsbe rándult. Már tudta, mi következik.– Önnel tartok holnap.– Nem.– Szüksége lesz rám.– Nem.– De igen, méghozzá ugyanazon okból, amiért legutóbb szüksége volt rám. Kérem,gondolkodjon, Thaddeus! Van rá egy kis esély, hogy a kristály ott van valahol abban aházban. Ha igen, akkor csak én tudom észlelni. És ha ne adj' isten megint beleesne abba améregcsapdába, mihez kezd akkor nélkülem? Akár tetszik önnek, akár nem, társak vagyunkebben az ügyben. Kezdettől fogva így volt. Szükségünk van egymásra.Igaza van, gondolta a férfi. Neki feltétlenül szüksége van rá – ahogy álmában sem gondoltavolna, hogy valaha szüksége lesz egy nőre.– Majd gondolkodom rajta.A lány elmosolyodott, de nem győztesen, inkább megkönnyebbülten. Ma éjjel csakugyanrettegett Thaddeus életéért.– Jó éjt, uram – szólt halkan. – És köszönöm, hogy ilyen méltányos velem.Ha tudná, mennyire nem erről van szó, gondolta a férfi. Ennek a nőnek a társaságábanolyan kényszer vesz erőt rajta, mintha legalábbis hipnotikus transzba esne.A szobán átvágva sietve az ajtóhoz ment, hogy kinyissa a lány előtt.– Még valamit, mielőtt elmegy – mondta, amikor Leona megmozdult, hogy elmenjenmellette. – Ma éjjel honnan tudta, hogy veszélyben vagyok?A lány habozott; előbb meglepettnek, azután zavartnak látszott. Végül megrázta a fejét.– Fogalmam sincs. Egyszer csak tudtam.– Ez azért van, mert a kettőnk közötti kötelék egyre erősebb lesz – állapította megcsendesen Thaddeus.Gond felhőzte el a távozó lány szemét. De mielőtt vitába szállhatott volna vele, a férfikönnyű csókot lehelt az ajkára.– Jó éjszakát, Leona!143