A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE – MAGYARORSZÁG, 1945 101végig kíséri a róla szóló diskurzust. A középosztály meghatározó, szemléletformálómûvek egyik központi kategóriája a harmincas évektõl. 2 Szekfû Gyula „vezetõintelligenciáról”, „középosztálybeli intelligenciáról” vagy csak egyszerûenközéposztályról beszél, Szabó Zoltán „értelmiségrõl”, „intelligenciáról”. S eréteget jellemezve mindketten az egykori birtokos (közép)nemesi eredetrevisszanyúló „úri” mentalitást, a tekintélytisztelet integráló szerepét fejtegetik. 3A harmincas, majd a háborús évek nagy közéleti vitáit meghatározta a kérdés:milyen legyen a megújuló vagy esetleg új középosztály? A Trianon utáni országreformjának valamennyi nagy kérdése közvetlenül érintette a középosztály szerepét,e („nemzetfenntartó”) szerep érvényesítésének módját, a középosztálytagjainak értékrendszerét és gondolkodását. Szekfû Három nemzedékének kiegészítésébenismeretes módon öt nagy problémát diagnosztizált: a földkérdést, a(keresztény) felekezeti ellentéteket, a zsidóság kérdését, a nemzedéki ellentéteketés a kisebbségi („leszakadt”) magyarság problémáját. Más megközelítésekpersze másképp láttatták a magyar társadalom elõtt álló fõ kérdéseket. Ezek közötttöbbnyire szerepelt az autokratikus politikai szerkezet reformja, a demokrácia,a demokratikus intézmények kérdése; a társadalmi igazságosság érvényesítésénekigénye, a szociális, sõt szocialista társadalompolitika; a közigazgatás reformja;a földreform mellett az egész gazdaság modernizációja, s ennek egyik fõtényezõje, a gazdaságba aktívan beavatkozó, irányokat szabó, sõt tervezõ államigazdaságpolitika; a közoktatás, ehhez kapcsolódóan a tehetséggondozás, nemzetnevelés,a népi kultúra emancipációja; a térség népei közötti szoros, akár a konföderációigelmenõ együttmûködés gondolata is. 41944 és 1945, a Horthy-rendszer összeomlása és a háború végkimeneteleúj kérdéseket tett fel: mi történik (történik-e valami) ezzel a „reformpotenciállal”?5 Vajon 1945 teljességgel nullára írta-e a keresztény középosztályt, amelymagát nemzetfenntartóként határozta meg? A kortársak többnyire így érzékelték,és jobbára így tárgyalta a kérdést azután a történetírás is. Eszerint a „történelmi”,„keresztény” stb. középosztályt maga alá temette a vereség, értékeit és gondolataitvégképpen diszkreditálta. „A középosztálynak a kezdeti forradalmi lépésekután, melyet nem õ tett meg, egyetlen józan lehetõsége maradt: felismerni, hogya régi idõk, melyekben tényleg középsõ osztály volt, egy felette álló vezetõ rétegés alatta álló, anyagilag, hatalomban éshangban gyöngébb, szegényebb réteg 2 Szekfû (1989); Szabó Z. (1986) – hogyközött, végképp elmúltak, és többé viszszanem hozhatók” – írta Szekfû Gyula a 3 Uo.csak két alapvetõ munkát említsünk.„középosztály tragédiájáról”. A kisgazdapárt,melyre a középosztály a romlás 5 Ungváry4 Juhász (1983) 7–66.; 248–267. p.(2000).A VOLT „KERESZTÉNY KÖZÉPOSZTÁLY” ÉS A DEMOKRÁCIA REMÉNYE