A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE – MAGYARORSZÁG, 194575Bõvítette a jogalkalmazás kereteit azzal, hogy laikusokat is be kívánt vonnia közigazgatásba 68 és az igazságszolgáltatásba. Ugyanezt a célt szolgálta a jogtudománytágítása a pszichológia, a szociológia és a statisztika felé. Hangsúlyozta,hogy a büntetõjog gyakori politikai célú alkalmazása az állam bizonytalanságának,gyengeségének jele. „A demokráciának minden más rendszernél jobbankell tudnia azt, hogy az állam, amikor büntet, defenzívában van” – mondta, dehozzátette: „Mindez azonban nem zárja ki, hogy a demokrácia keményen megtoroljaa népellenes politikai bûncselekményeket, amikor ez szükségesnek,ésszerûnek és példaadónak látszik.” 69 Az ellentmondást nem tudta feloldani, ésa belsõ körökön kívül lévén arra sem gondolhatott, hogy Magyarországon a politikaés a jog a letûnt rendszer képviselõinek felelõsségre vonása ürügyén már1945-ben is éppen a voluntarista hatalomra törekvõknek kedvezett.A legszínvonalasabb elõadást Moór Gyula, a jogbölcselet professzora, a korabeliszellemi élet ismert alakja tartotta. Nem volt borúlátó, de optimista sem.A bonyolult, veszélyeket rejtõ átalakulást a fogalmak tisztázásával kívántasegíteni. 70 A közelmúlt változásaihoz a jogfolytonosság felõl közelített. Az 1920óta tartó jogfolytonosság kétszer is megszakadt: 1944 decembere elõtt a németmegszállással, majd a nyilas hatalomátvétellel. Az Ideiglenes Nemzeti Kormánymegalakulásával, amely újabb törést hozott a jogfolytonosságban, lehetõség nyíltaz addig tartósan soha nem gyakorolt demokrácia kialakítására. Ez az új közjogirend – hangsúlyozta Moór – nem restaurációs jellegû. A demokratikus elõzményektöredékessége – nem pedig a hiánya – miatt ugyanakkor szerinte fokozottfelelõsség hárul a hatalom birtokosaira, de az ország valamennyi lakójára is.A „tiszta lap”-szituációt – a kommunistákkal ellentétben – nem a hatalomértfolyó harc terepének, hanem a demokrácia mûhelyének tekintette. Hitt abban,mint akkoriban sokan, hogy „a demokrácia nagy politikai gondolata, a demokratikusMagyarország ideáljának erkölcsi ereje” elegendõ lesz a megújuláshoz.Tisztában volt a kísérlet nehézségeivel is: a veszélyek, a várható problémák jelzésea kockázati tényezõk csökkentését célozta.A világos okfejtés érdekében ellentétpárokraépítette mondandóját. Abból 68 „A nép részvétele a közigazgatásbanindult ki, hogy az ember ösztönvilágától egyfelõl a bürokrácia hatásos ellenszere,mind a szabadság, mind az egyenlõség másfelõl pedig az állampolgári nevelés kitûnõeszköze.”idegen. A túlélésért, a szaporodásért folyóharcban az erõsebbek a gyengébbek 69 A politika és a jog korabeli kapcsolatárólrovására érvényesülnek. Az ember hivatásaéppen az, hogy értelemmel és belá-70 A demokrácia örvényei. In Demokrácialásd Palasik (2000).tással mérsékelje a természeti különb- (1945) 96–109. p.REMÉNY ÉS SZORONGÁS