A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE – MAGYARORSZÁG, 1945 149megmaradt a tudomány berkein belül. ben doktorált a Harvardon, ugyancsak pszichológiából.A harmincas évek elsõ felébenEgyik elsõ cikke, A mindennapi élet szociálpszichológiája1934-ben az új mérési pszichológiát és szociológiát tanított a Columbiaés a Harvard Egyetemen, majdtechnikákra irányította a szociológusokfigyelmét, akik rendszerint nem értékelték,és csak lassan ismerték el Gallupék tanszékének oktatója volt, egészen 1969-ben1936-tól a Princeton Egyetem pszichológia„méricskéléseinek” jelentõségét.bekövetkezett haláláig. http://100777.com/Kétségtelen, hogy a magyarországi node/157.közvélemény-kutatások fejlõdésére nagymértékbenhatott az említett amerikai szakemberek munkássága. Ha megnézzükaz MKI töredékesen fennmaradt könyv- és folyóirat-rendeléseit, sorra rábukkanunka szaktekintélyek mûveire, kutatási beszámolóira. Az MKI vezetése szinténgyakran hivatkozott rájuk jelentéseiben. Csakhogy az 1945 után egyre inkábbkommunista irányban formálódó politikai berendezkedés nem nagyon akceptáltaa korábbi tekintélyeket. A magyarországi közvélemény-kutatások támogatásátremélni a kiváló eredményeket elérõ Gallup vagy Roper emlegetésével 1945-benmég éppen lehetett, néhány év múlva már szinte kockázatos volt. Igaz, ehhezjócskán hozzájárult az amerikai kutatók Kelet-Európából nézve elfogadhatatlankormányzati szerepvállalása a hidegháború idõszakában. Az állam és a közvélemény-kutatókkapcsolata azonban korábban kezdõdött.A harmincas évek Európája a náci kormányzat tömegpropagandájától volthangos. A szélsõséges eszméket képviselõ nemzetiszocialisták hatalomra jutásábanés hatalmuk megtartásában a kortárs és a késõbbi elemzések is kiemelkedõszerepet tulajdonítanak a hatékony politikai tájékoztatásnak, kormányzati marketingnek.Maga a propaganda kifejezés is összefonódott a diktatórikus, így anáci mellett a szovjet, majd a csatlós országok tömegtájékoztatásával. Nemmintha a másik, a demokratikus oldalon ne lett volna igény a lakosság befolyásolására.A háborús készülõdés, még inkább maga a háború rendszerint óriásikockázattal jár. A modern kormányzat éppen ezért kénytelen folyamatosan tesztelniállampolgárait, hogy szükség esetén a kívánt irányba terelje a pénzüket ésvérüket áldozó emberek véleményét. Rendkívüli, háborús helyzetben a demokráciákmódszerei nem sokban különbözhetnek a diktatúra tömegbefolyásolásieszközeitõl.A demokratikus cél (jelen esetben a náci Németország megfékezése és azEgyesült Államok háborús szerepvállalása) és az antidemokratikus módszerekalkalmazása közötti ellentmondás korán feszültséget gerjesztett a kutatók között.A Rockefeller Alapítvány 1939-ben vezetõ kommunikációs szakemberek bevonásávaltitkos szemináriumsorozatot szervezett; a megbeszéléseken a lakosság„NEVET NEM SZABAD KÉRDEZNI!”