A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE – MAGYARORSZÁG, 1945 1653. Melyik pártra szavaznak?(Személyes választás)Budapesti és vidéki adatfelvétel 1945. október második felében (%)ElõrejelzésEredményFKgP 48,00 57,03SZDP 25,00 17,41MKP 18,00 16,85NPP 7,50 6,87PDP 1,50 1,62100,00 99,78„NEVET NEM SZABAD KÉRDEZNI!”A kutatók ezúttal is megkérdezték, hogy az emberek mennyire tartják lehetségesneka választások elhalasztását. Tekintettel a közös munkáslista körüli politikaihuzavonára, ez alkalommal már a budapestiek fele gondolta úgy, hogy vanesélye a késõbbi idõpontban megtartott választásnak.Az államforma kérdése és az államfõ személye 1946 elején vált komoly politikaitémává. A felmérésekbõl kiderült, hogy a lakosság többsége személyesszavazatával szerette volna eldönteni a kérdést.4. Nemzetgyûlés vagy népszavazás döntsön-e az államforma felett?Budapest, 1946. január közepe (%)Értelmiségi Kispolgár Munkás Mérlegeltférfi nõ férfi nõ férfi nõ átlagNépszavazás 44,5 51,8 51,8 54,0 51,1 52,5 51,5Nemzetgyûlés 52,1 47,6 47,4 42,2 47,6 46,2 47,0Egyéb, n. v. 3,4 0,6 0,8 3,8 1,3 1,3 1,5Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0Végül a Nemzetgyûlés határozott az ügyben. Azért tekinthetjük érdekesneka közvetlen akaratnyilvánítás igényét, mert még csak három hónap telt el az elsõszabad választások óta, ami azt sugallhatná, hogy mivel a nép képviselõi ülnekaz országgyûlésben, rájuk bízható a politikai ügyek eldöntése. A táblázatadatai alapján: az értelmiségi férfiak inkább a parlamentre bízták volna a kérdésmegválaszolását. A kérdést vidéken késõbb tették fel, akkorra már eldõlt,hogy a Nemzetgyûlés fog dönteni. Ennek ellenére a vidéki lakosság kb. 63 százalékaszerint inkább népszavazást kellett volna tartani a kérdésben. Az állam-