A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

58ÉVKÖNYV XIII. 2005STANDEISKY ÉVAértelmiségiek is csak akkor tarthattak számot érdeklõdésükre, ha megnyilvánulásaiktólpolitikai hasznot reméltek. A legnagyobb hatást az ismert tudósoknyilatkozataitól várták, különösen a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert és SzekfûGyula 11 támogatását igyekeztek megnyerni. (Áprilisban mindketten meghívástkaptak Moszkvába, és a kommunista sajtó alaposan kiaknázta a látogatásukbóladódó propagandalehetõséget.)Ekkortájt még bizonytalan volt, mennyire hagy teret a Szovjetunió Magyarországona nyugati típusú demokrácia érvényesülésének, és hogy milyen eredménythoznak az elsõ, szabadnak ígérkezõ parlamenti választások. A hatalom akommunisták és a hozzájuk csatlakozó pártok kezében volt ugyan, de nem lehetettelõre látni, ott is marad-e. Az MKP vezetõi egyelõre nem kaptak felsõbb –Szovjetunióból jövõ – útmutatást. A pártvezetést – Rákosi Moszkvába küldött korabelijelentései szerint – elsõsorban gyakorlati, hatalomtechnikai kérdések foglalkoztatták.Rákosi Mátyás helyzetelemzõ, kívánságlistákat tartalmazó, az MKPgyakorlati tevékenységérõl véleményt váró levelekkel bombázta Moszkvát: kínzókáderhiányról írt, és arról panaszkodott, hogy sem útmutatás, sem értékelés nemérkezik az „elvtársaktól”. A válasz többnyire közönyös hallgatás volt. 12 A szovjetekérdektelenségét mutatja az is, hogy a magyar pártvezetõk csupán alsóbbirányító szervekkel, a szovjet pártvezetés nemzetközi osztályának részlegeivel álltakkapcsolatban. 13 A lehetõség és a bizonyítási vágy ugyanakkor szárnyakatadott a magyarországi kommunistáknak: minden erejüket a gyakorlati problémákraösszpontosították. A hatalomért11 Szekfû világszemléletének lényegét folyó harc foglalkoztatta õket, az elméletSzerb Antal már 1934-ben felismerte: „Paradoxmódon õ, a konzervatív szellem bajnonapipolitikai tennivalókkal összefüg-csak annyiban, amennyiben a mindenka,talán a legigazibb demokrata ma íróink gött. Ez felsõbb – moszkvai – iránymutatáshiányában nem is lehetett másként.közül” – írta Magyar irodalomtörténetében.Idézi Miskolczy (2004) 287. p.12 „Be kell vallanom, kicsit zavarban vagyunkamiatt, hogy abszolút semmit sem hallunkarról, helyes-e a mi politikánk, vagy kellene-erajta valamit változtatni. Ezt a bizalomegyik jelének tekintjük, de jobb lenne, hamégis megismerhetnénk az Ön véleményét” –írta Rákosi 1945. június 11-én MoszkvábaDimitrovnak. Vass közread. (1991) 275. p.13 Izsák–Kun szerk. (1994); Vass közread.(1991).DEMOKRÁCIAELKÉPZELÉSEK 1945 ELSÕFELÉBENAz új társadalommal kapcsolatos elképzelésekközös kiindulási pontja az volt,hogy a második világháború elõtti Magyarországfolytathatatlan. A pártokegyetértettek a nagybirtokrendszer felszámolásában,a korlátozott államosításban,az oktatás és a mûvelõdés kiter-