A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

70ÉVKÖNYV XIII. 2005STANDEISKY ÉVAmunkásság és értelmiség számára egyaránt.” De hogyan irányíthat „az egésznép”? Mit jelent a „gazdasági felszabadulás”? A „minden rétegbõl” vajon miérthiányoznak a középrétegek (a kereskedõk, a kisiparosok, az alkalmazottak) és akorábbi, 1945-re összezsugorodott felsõ rétegek (a gyárosok, arisztokraták, egyházivezetõk, fõtisztviselõk és mások)? Ezekre a lényegi, sokakat foglalkoztatókérdésekre meg sem kísérelt válaszolni. Elõadása végén sejteni engedte: az lesza „demokrácia”, ami a folyamatban lévõ nagy politikai és társadalmi átalakulásbefejezõdése után létrejön. („A mostani forradalom le fogja ereszteni gyökereita széles népmilliók lelkébe s az igazi magyar történelembe. A forradalmi cselekményekkelinduló demokrácia majd megteremti a maga rendjét.”) Pártjának lapja,a Kis Újság szükségesnek látta kiemelni Tildy „reakciót” elítélõ, a korabelikommunista szlogenekre emlékeztetõ kijelentését: „akadnak, akik demokráciáthirdetnek, de fasiszta módszerekkel dolgoznak”. 54 A kommunisták szemébenazonban éppen az õ pártja, a kisgazdapárt lett „a reakció legfõbb melegágya”.Veres Péter elõadásából 55 egy elvhû, idealista – a nemzet, a parasztság ésa szocializmus iránt egyaránt elkötelezett – politikus képe rajzolódik ki. Vereslelkesen, indulatosan beszélt. Talán neki sikerült egyedül megfogalmaznia a társadalomaljára szorult néprétegek igazságosabb társadalmi rend utáni vágyát, ésõ tudta talán legvilágosabban szavakba önteni a politikán túlmutató, a társadalomvalamennyi tagjára vonatkoztatható teendõket.Kiindulása: a magyar nép – ezalatt õ elsõsorban a parasztságot értette – történetébenelõször kialakíthatja a sajátosságainak megfelelõ közösségi rendszert,társadalomszervezési formát: ehhez nem szólamok kellenek a reakcióról és a demokráciáról– az õ kifejezésével: „megunt jelszó-csúfság” –, hanem az önkiteljesedéstminden ember számára lehetõvé tevõ intézményes jogok. „A demokrácianem azt jelenti, hogy mindnyájan mindenben egyenlõk leszünk, hanem azt, hogymindenkinek egyenlõ joga legyen a benne levõ különbségek érvényesítésére.Az ember sem testileg, sem szellemileg nem egyforma, és nem is lesz, és ne islegyen soha. De hogy a valóságos egyéni képességek és különbségek érvényesülhessenek,meg kell szüntetni a vagyoni, kasztbeli, hatalmi elõjogokat, amelyekkelma a hatalmasabbak élnek, és amelyekkel félretaszítják a szegényebbeket, defõleg a parasztokat és a munkásokat. […] a demokrácia élet legyen, vérzõ, mozgó,eleven, megszenvedett élet. Így telnek meg a kisebb közösségeink tartalommal,valóságos magyar demokráciával.54 Kis Újság, 1945. július 7.Az egyén és a közösség valóságos egymásrahatásából születik meg az olyan55 Parasztság és demokrácia. In Demokrácia(1945) 196–207. p. Az elõadásra július forma, amely nemcsak forma, hanem lélekis van 4-én került sor.benne.”