A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE – MAGYARORSZÁG, 194533Kezdetben tehát úgy tûnt, hogy a háború utáni újrakezdés módot nyújthatannak meghaladására – legalábbis a környezõ országok egy részével –, amit adiplomáciai zsargon (sok mindent homályban hagyva) „korrekt államközi kapcsolatoknak”titulál.Az elkötelezõ nyilatkozatokon túl viszont 1946 elsõ felében nem találkozunkérdemi elõrehaladást mutató tudósítással. A visszafogottság éppúgy írhatóa párizsi béke-elõkészítõ értekezletre való felkészülés számlájára, mint azokra adiplomáciai jelzésekére, amelyek a határok megvonásánál a számunkra kedvezõtlenvéglegesítést prognosztizálták. Arról nem is szólva, hogy mindeközbenegyre sokasodtak a környezõ országokban maradt magyarok helyzetének sanyarúságát– esetenként kilátástalanságát – konstatáló híradások.Publicitás híján csak a beavatott kevesek tudhattak arról, hogy a KülügyminisztériumKertész István vezette béke-elõkészítõ osztályán – illetve az osztálykoordinálásával – nagyon is intenzív háttérmunkálatok kezdõdtek egy Dunamenti vámunió elõkészítésére. Egyfelõl a német fogságból hajlott kora ellenéreis élve hazakerült Gratz Gusztáv, másfelõl a Magyar Gazdaságkutató Intézet ésa Magyar Nemzeti Bank állított össze különbözõ háttértanulmányokat, melyekzöméhez imponálóan részletes gazdaságstatisztikai dokumentációt is csatoltak. 10Az elaborátumok országonkénti bontásban vették számba a magyar–jugoszláv,a magyar–román, a magyar–csehszlovák és a magyar–osztrák vámunió lehetõségeit,illetve az iparban, a mezõgazdaságban és a szolgáltatási szférában várhatókövetkezményeit. Az elemzések elõzetes hatástanulmány-felméréseknek is tekinthetõk,mivel rendre kitértek a Magyarország számára elõnyös, illetve hátrányoskövetkezményekre. Ezután „szigorúan bizalmas” további tanulmánybanösszegezték egy átfogó „délkelet-európai vámunió” létrejöttének peremfeltételeités prognosztizálható következményeit. Atanulmányok elsõdlegesen szakanyagok, gyar Szociáldemokrata Párt (SZDP) 1945.tartózkodnak a direkt politikai felhangoktól,illetve csak ritkán sugalmaznak külpolitikára vonatkozó tervezetében is ál-évi 34. kongresszusán elfogadott programpolitikai megfontolásokat. Olyanokat lást foglalt egy feljegyzés a „Duna-konföderáció”létesítése mellett, amit azonban apéldául, hogy Magyarország és Ausztriafúziója kölcsönös vonzalmon alapuló, istenáldottafrigy lenne; hogy Románia és Balogh (1975) 23. p. Ez azonban – mint lát-megjelentetett programból ekkor kihagytak.Jugoszlávia vonatkozásában is nagyon ni fogjuk – nem jelentette azt, hogy a szociáldemokratákatne foglalkoztatta volna to-vonzónak tûnik a közös nászágy, de kérdéses,hogy nem partnerünk kerül-e a vábbra is a föderációs eszme.domináns hím szerepébe. Egyedül a csehszlovákokkalvaló szorosabb sorsközös- lásd Gyarmati10 Gratz Gusztáv e tárgyú tevékenységérõl(1995).VÁMUNIÓ, FÖDERÁCIÓ – ÚJ NAGYHATALOM?