A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE – MAGYARORSZÁG, 194583lyamat a gazdasági konjunktúra iránti igény hatására lassulni fog. (Számításanem vált be: a hatalmon lévõk nem a szabad piacgazdálkodás támogatásával kívántakúrrá lenni a gazdasági nehézségeken.)Augusztus végén már a korábbival ellenkezõ tendenciát konstatált: úgy látta,nõtt az ellenérzés a koalíció vezetõ pártjai, az egyenlõsítõ elvûek iránt, amitõ az adott történelmi helyzetben káros jelenségnek ítélt. Nem csupán azért,mert nem látott lehetõséget a Szovjetuniótól való függés megváltoztatására,hanem azért is, mert veszélyesnek ítélte a polgári demokrácia álhíveinek hirtelenmegszaporodását. A letûnt rendszer visszasíróit sorolta ide, akiket semmiféleirányító szerepre nem tartott alkalmasnak. Megértette a kommunistákkal ésaz MKP szövetségeseivel 84 szembeni ellenérzéseket, de nem látott lehetõségeta nagykoalíció felbontására. „A szabadság mai hívének tudnia kell, hogy a korábbivezetõ réteg, a középosztály, rossz lóra tévén mindenét, sõt az ország vagyonátés létét is, elvesztette hatalmát, és nem vezethet többé. A vezetést mamár csak a parasztság és munkásság nevében lehet gyakorolni, és a szabadságelvirendszer, a polgári demokrácia jelene és jövõje sem a középosztálytól, hanemettõl a két »uralkodó« osztálytól függ. Ehhez képest a polgári demokráciahíveinek õszintén el kell fogadniok a politikai tényeket és berendezéseket,amelyek az elmúlt fél évben éppen a középosztály gyöngesége és korábbi bûneifolytán jöhettek létre, s amelyek a szabadság elvét súrolva, az egyenlõsítés felémennek. El kell ismerniök, hogy ezek vissza nem csinálhatók, ellenkezõleg: a maiés holnapi fejlõdésünk alapjai. És õszintén el kell ismerniök a külpolitikai tényeketis: hogy a magyarságot a német elnyomástól a szovjet hadsereg mentettemeg, hogy a Szovjet-Világbirodalom [sic!] szomszédunk lett, az is fog maradni, smint ilyen, anyagi és szellemi téren természetes módon is nagy befolyást fogránk gyakorolni.” 85Szekfû makacsul kereste a magyarázatot a népi/proletár demokrácia híveinekgyors térnyerésére. A kommunisták és koalíciós partnereik 86 sikerét nemcsupán ügyes és mértékletes politizálásuknaktulajdonította, hanem elsõsorbana háború következtében kialakult rõl Szekfû mindig áttételesen beszélt, az84 A kommunista pártról és szövetségesei-helyzetnek: a konjunktúra az egyenlõsítéshíveinek ölébe hullott. „Az alapot parasztság nevében hatalmat gyakorló pár-egyenlõsítés pártjainak, a munkásság és akészen kapták a vesztett háborúból és toknak nevezte õket.annak kísérõjelenségeibõl: elszegényedettpolgárságot, befolyását és önbizal-1945. augusztus 26.85 Szekfû Gyula: A szabadság hívei. Világ,mát vesztett középosztályt, de a társadalmipiramis csúcsainak, az egyházi és egyenlõsítõ demokrácia híveirõl86 Szekfû továbbra sem nevezi meg õket: azír.REMÉNY ÉS SZORONGÁS