A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE – MAGYARORSZÁG, 194571Õ nem taktikai fogásként hivatkozott a népre, mint a politikusok többsége.Valóban alulról felfelé építkezõ, önigazgató közösségi társadalmat képzelt el. Nekiis szembe kellett néznie a demokratikus közösségi hagyományok hiányánakproblémájával. Szerinte a „nemzeti középosztály bratyizó demokráciáját” elmostaa háború, a polgárság demokráciájáról azért nem lehet beszélni, mert magyarpolgárság nincs – a sváb és zsidó eredetû polgársággal pedig Veres a háború utániMagyarországon nem számolt.A demokratikus elõzmények hiányát a legtöbben neveléssel vélték pótolhatónak,vagyis kívülrõl és felülrõl keresték a megoldást. Veres Péter szerint amagyar falusi közösségekben él ez a tradíció,csak engedni kell kiteljesedni és 56 Veres szerint a többségi döntés a demokráciában„nem valami liberális vívmány,szabadon érvényesülni. 56 Õ az archaikusparaszti világ közösségi formáinak nem a legújabb idõk eredménye, hanem ellenkezõleg,a régi jobbágyközségek önkor-átvehetõségében reménykedett; ez elképzelésénekleggyengébb – korábbi és mányzati életének maradványa. […] Felülrõlzsarnoki volt a nyomás, de belül valame-késõbbi írásai alapján tudható, hogykonstans – eleme. A modern nyugati világotnem ismerte, amit tudott róla, a sze, sokszor a szegény zsellérek rovására éslyes demokratikus kiegyenlítõdés folyt. Per-magyar nép lelkétõl idegennek gondolta, a gazdag jobbágyok javára, de ez már mindendemokráciának átka és veszedelme. Eb-ezért elvetette.Veres Péter az általa elképzelt demokráciaalapfeltételének a létbiztonsá-állam is demokratikus lesz.” Ortutay Gyulabõl csak úgy lehet kiemelkedni, ha maga azgot, a stabil gazdaságot tartotta, 57 amelyeta kapitalista piacgazdálkodás meg-közoktatás viszonyáról, a nevelés átszerve-is ezen a napon adott elõ a demokrácia és aszûnése után is fenntarthatónak vélt. zésének szükségességérõl. Szabad Nép,Hogyan? Erre nem tért ki. A demokrácia 1945. július 5.; Szabad Szó, illetve Kis Újság,1945. július 6. A kisgazdapárt lapjakorabeli formáját azért méltányolta,mert szerinte engedi a kísérletezést, még Ortutay elõadásából kiemelte: „Nevelésiha ezzel önmagát semmisíti is meg. rendszerünk idáig teljesen antidemokratikusMegadja a „harc és a harcolni tudás lehetõségét,a demokratikus közösségi ra kényszerített, hogy iskolái elvégzése utánvolt, szinte kasztszerû, amely mindenkit ar-szervezetek kiépítését, a demokráciában bezárkózzék a »tanultak« kasztjába.”való mozogni tudás lehetõségét”. Utópiájátelõadása végén így foglalta össze: éhesekre nem lehet demokráciát építeni.57 „Szolgákra, koldusokra, rongyosokra és„Az elsõ lépés a demokrácia intézményesítése,az egyéni és társas jogok és nak, akinek nincs munkája, nincsen kenyereHiába volna választójoga annak a paraszt-kötelességek törvényes biztosítása, hogy és nincsen csizmája, szolgának, szegénynek,a nép megszokja, hogy az ország az övé, semmi embernek érezné magát.”REMÉNY ÉS SZORONGÁS