A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

128 ÉVKÖNYV XIII. 2005MARGÓCSY ISTVÁNA háború utáni tényleges irodalmi és lírai rendszerváltás, amely a költõimegszólalás belsõ összetevõit is mélyen átalakította, úgy látom, jóval késõbb következettbe, mint a közvetlen politikai átalakulás – alighanem csak az ötvenesévek közepe táján. Azaz akkor, amikor Pilinszky és Nemes Nagy Ágnes megírtamár valóban nagy verseit, akkor, amikor a még náluk is fiatalabb JuhászFerencék kilábaltak a rájuk erõltetett dalszerû népi-pártos költészet korlátai közül(értékelõ irodalmi szempontok alapján, azaz a puszta irodalomszociológiaifelmérés keretein túlmenõen a Révai-féle kultúrpolitika által kikényszerített éstámogatott szocialista-realista pártos költészet még akkor sem érdemel különösebbfigyelmet, ha rövid idõre egyes olyan nagy tehetségû fiatalokat is magáhoztudott kötni, mint például Eörsi István vagy Csoóri Sándor). A lírai rendszerváltásnyilvánvalóan Juhász, Pilinszky és Nemes Nagy Ágnes kötetei, azaz A tékozlóország 19 (1954), a Harmadnapon (1959) és a Szárazvillám (1957) jegyébenkell hogy majd értelmezõdjék (a három kötet megrendítõen nagy hatását itt nemkell külön elemezni!) – s ehhez a „rendszerváltó” trendhez sorolom Illyés költészeténekmár említett poétikai gazdagodásátis. Egyébként ugyanez mondhatódatban – egy mondatról,címû 1987-es cikkében– bár bizonyító anyagának bizonytalan el alighanem a prózáról is: míg a mélyenvoltára õ maga is utal. Lásd Domokos (1998) tiszteletre méltó Felelet (Déry Tibortól)71–86. p.nyilvánvalóan semmiféle nagy poétikai19 Juhász eposza rögtön megjelenésekor átalakulást nem mutat, legfeljebb némikülönös figyelmet vont magára – meghatározóereje nagyon hamar fel- és elismerést mondathoz képest (s bizonyos szem-stilisztikai egyszerûsödést A befejezetlennyert. Szemléltetésül legyen elég egy olyan pontból épp ebbõl fakadnak erényei!),irodalmárra hivatkozni, akinek egész alkata addig az évtized közepének prózatermése(például a sokáig ismeretlen és ki-és irodalomfelfogása nyilván határozottankülönbözött Juhászétól, a mû kivételes és adatlan Hamvas-remekmû, a Karnevál, 20váratlan jellegét azonban mégis hosszan vagy Mándy Iván és Ottlik Géza novellaésregényírása) már olyan változásokatméltatta. Vö. Kassák (1988) 74–81. p.20 Mint ismeretes, az 1951–52-ben írott regénycsak 1985-ben jelenhetett meg (s még len szocialista realizmus erõszakolásá-mutat fel, melyek nemcsak a terméket-akkor is kihúztak belõle, igaz, csak egy icipicirészt). Hasonló sorsa volt Határ Gyõzõ sen” szemben, hanem a nyugatos prózaval állnak, mondhatnánk, „természete-Heliáne címû regényének is, mely 1947-ben által kínált háború elõtti lehetõségeket isa Magyar Téka kiadónál meg is jelent, meg megváltoztatják és felülírják (ezért rendkívülfontos például annak belátása ésnem is – mindenesetre tökéletesen észrevételés visszhang nélkül maradt (új megjelenése:Magvetõ, 1991).Iskola a határon mennyiretudatosítása, hogy Ottlik Géza regénye, azszéleskörûen