12.07.2015 Views

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

74ÉVKÖNYV XIII. 2005STANDEISKY ÉVAdálkodással 65 ) mind a szocializmus, mind a kapitalizmus negatívumait kiküszöböli.„A választójog tudvalevõen a politikai demokrácia sarkalat<strong>os</strong> jogintézménye,a magántulajdon korlátozása pedig a vagyonkülönbségek megszüntetésének,a gazdasági demokráciának a jogtechnikai módszere. Eszerint a politikaidemokrácia logikusan a gazdasági demokráciához vezet, ha a nép a maga jogaita saját érdekében gyakorolja. Megfordítva viszont a nép érdekében való kormányzáscsak akkor tekinthetõ végleg bizt<strong>os</strong>ítottnak, ha azt többé nem felvilág<strong>os</strong>ultegyeduralkodó, hanem maga a felvilág<strong>os</strong>ult nép gyakorolja.” Szerinte a tervgazdálkodásösszeegyeztethetõ az egyénivan, egyetlen intézménye sem áll kritikán és a kollektív szabadságjogok érvényesülésével,a véleményszabadság bizt<strong>os</strong>í-felül” – jelentette ki, s ez 1945-ben mindNyugaton, mind Keleten általán<strong>os</strong>an elfogadottvélekedés volt.dók elméleti munkáin – mindenekelõtttásával. Érvei az angolszász gondolko-65 „[A] szabadságot nem a laissez faire, hanema tervszerû irányítás és beavatkozás kodó, a Munkáspárt balszárnyának ideo-Harold Laski angol szocialista gondol-bizt<strong>os</strong>ítja. […] Nem a termelés anarchiáját, lógusa gyakorolt rá mély hatást –, javaslataipedig a közösségben ésszerûen éshanem annak tervszerûségét kell bizt<strong>os</strong>ítani:a szabadság súlypontja itt a gazdálkodó tudat<strong>os</strong>an cselekvõ egyén idealizálásánegyénekrõl mindinkább a közösségre megy alapultak. 66 A „nép”, a korábban alávetettekközösségteremtõ, államformálóát. Ha mindenkit fel akarunk szabadítani anélkülözés és a félelem szolgasága alól, akkornyilvánvalóan [inkább] beavatkozni és közvetlen demokrácia formáival foglal-képességébe vetett hit és különösen atervezni kell, mint a beavatkozástól és a kozó fejtegetései a népi ideológia megalapozóival,híveivel rokonítják. 67 Hor-tervszerûségtõl óvakodni.”66 Horváth Barna, aki a Polgári Demokrata váth nagy jelentõséget tulajdonított aPárt tagja volt, hasonló gondolatokat fogalmazottmeg egy hónappal korábban a Világ mányzatoknak és az üzemi bizottságok-népszavazásnak, a települési önkor-címû lapban (A mai demokrácia, 1945. május25.), valamint a PDP VIII. kerületi szersabbelemeinek tekintette õket. Kiemelnak:a forradalmi átalakulás legfontovezetébentartott elõadásában (Világ, 1945. te a közös vélemény kialakítására kényszerültlakóhelyi és munkahelyi bizott-június 10.) Demokráciafelfogásáról lásdSzabadfalvi (1999) 133–145. p. és Izsák ságok vitáit: olyan mûhelyeknek tartotta(1983) 21. p. <strong>Az</strong> elõzményekhez lásd Horváth(1940).sajátíthatják el a demokráciát, és mû-õket, ahol a résztvevõk a gyakorlatban67 Bibó István szerint a pályáját döntõen ködésüket összeegyeztethetõnek véltebefolyásoló jogfilozófia-professzor liberális a pártok (a parlament és a kormány) – aanarchista nézeteket vallott. Huszár szerk. képviseleti demokrácia szerveinek – tevékenységével.(1995) 33. p.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!