A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE – MAGYARORSZÁG, 194557Az 1944–45 fordulóján létrejött, korlátozottan plurális hatalmi rendszerta kommunista párt a szovjet típusú szocializmust megelõzõ hatalmi formának tekintette,harci terepnek, ahol pontosan meg nem határozható ideig szövetségeseivel– potenciális ellenfeleivel – gyakorolja a hatalmat, miközben megosztja éselgyengíti õket. Mindeközben a „népre” hivatkozott. „A paragrafusokat nem kellszó szerint figyelembe venni, mert ha a nép érdekeit képviseljük, akkor nincs aza törvény vagy kormányrendelet, amely ezt keresztül tudná húzni. […] Népidemokráciában a nép érdekében történõ intézkedések mindig törvényerõreemelkednek” – nyugtatta a pártközpont küldötte 1945 áprilisában a dialektikuskommunista politikát még nemigen értõ, aggályoskodó jászberényi párttagokat. 9A kommunisták elméleti és a gyakorlati demokráciaértelmezésébõl egyaránta demokrácia átmenetiségére, alacsony presztízsértékére lehet következtetni.A demokráciafogalmat elsõsorbanpolitikai, taktikai célra használták, elbeszélveezzel a szónak más jelentést és kiszórni Bucharin [sic!] elvtárs ideáit, me-a termékeny magyar talajra olyan bõkezûenfunkciót tulajdonítók mellett. Az átalakulásütemét diktáló kommunista párt néki nem híve. A jó magyar földben nincslyek szerint mindenki kardra hányható, akielhitette hatalmi partnereivel – és a társadalomnagy részével is –, hogy betartja Szekfû kommunistává lett barátjának, Gábormag, ami meg ne foganna” – írta 1920-bana demokratikus politizálás játékszabályait.A párt pünkösdi konferenciája – 9 Idézi Csönge (2005) 8. p.Andornak. Idézi Miskolczy (2004) 297. p.különösen a saját balosai elleni fellépés– azt a benyomást keltette a kívülálvezteaz MKP pünkösdi (1945. május 21-i)10 Kemény István szerint Szekfû joggal nelókban,hogy kommunisták képesek konferenciáján elhangzottakat a párt politikailelkiismeret-vizsgálatának, amelyet õ aznyíltan szembenézni hibáikkal. 10A kommunista párt fölényesen és egész társadalomra kiterjesztett volna. A megoldatlanproblémák között említette a haza-agresszívan kényszerítette az országraelképzeléseit. Politikáját a pártok és a tért elhurcoltakkal szembeni közömbösséget,tömegek manipulálására építette, a politikaielképzeléseit veszélyeztetõ demok-szomszédos országokkal való kapcsolat ren-a múlt rendszer üldözötteinek nyomorát, aratikus próbálkozásokat pedig minden dezetlenségét, a megteremtendõ demokrácialehetséges módon visszaszorította (ennek értelmezése körüli bizonytalanságot. Kemény– Szekfûhöz hasonlóan – félreértettelegkirívóbb megnyilvánulása az önkormányzativálasztások folyamatos akadályozásavolt). 1945 tavaszán – a propa-amikor a saját balosaival szembeni kommu-a kommunista párton belüli változásokat,gandaszinten túl – nemigen foglalkoztattákõket elméleti kérdések, így a demokjánaktekintette. Kemény István: Kezet anista fellépést a nemzeti önvizsgálat mintáráciakörüli eszmefuttatások sem, s az szívre! Világ, 1945. május 31.REMÉNY ÉS SZORONGÁS