A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE – MAGYARORSZÁG, 194523közösségek helyébe lépõ álintegráció. Ugyanakkor a történelmi kapitalizmusegyre inkább eltért a szabad verseny egyedül üdvözítõ gyakorlatától, a gazdaságotmindinkább a piacot kisajátító monopóliumok kezdték uralni. Gazdasági,társadalmi és politikai válságról van tehát szó, amelyen csak átfogó reformmallehet segíteni. Röpke bírálja a politikai liberalizmust azért a tételéért,hogy a gazdaságban oly üdvös szabad verseny mindenütt jótékony hatást kifejteniképes, univerzális társadalompolitikai eszköz. Ez tévedés – mondja –,mert a szabad verseny tudja szabályozni a gazdaságot, de nem képes integrálnia társadalmat. A liberalizmus ott követte el a hibát, hogy nem ismerte felegy olyan, piacon kívüli intézményrendszer szükségességét, amely ezt a szerepetbe tudja tölteni. Ezen a ponton Hayek és Röpke addig párhuzamosanfutó gondolatmenete elágazik. Mai fogalmakat használva: kettejük között az afõ különbség, hogy Hayek piaci társadalomról, Röpke pedig szociális piacgazdaságrólbeszél. Hayek is fontosnak tartja a politikai intézményrendszert, ámez nála csupán a piacgazdaság keretfeltételeinek megteremtésére és fenntartásáraszolgál. Röpkénél a társadalmi integrációnak és az értékteremtésnek apiacon kívül kell megtörténnie. Szerinte az értékteremtés szféráit éppenséggelmeg kell védeni a piac pusztító hatásaitól. Az egyén gazdasági autonómiája ésa korlátozatlan individualizmus nem ugyanazt jelenti. 45 Az elsõ nélkülözhetetlenegy jól mûködõ demokratikus társadalom számára, a második káros, éshosszabb távon éppen a demokratikus társadalmat ássa alá.Röpke olvasatában a XIX. század történelmi liberalizmusa ezt nem vettefigyelembe, és ezért akaratán kívül megteremtette a szocializmus és a totalitarizmuselõfeltételeit. Egyetért Manheimmel abban, hogy a jól mûködõ demokrácianem lehet értékközömbös vagy értéksemleges. A demokrácia azonbanelképzelhetetlen a hatalommegosztás liberális technikái nélkül – ha nemkorlátozzuk szabadelvûséggel, zsarnoksággá fajul, mondja Röpke Constant-ra,Tocqueville-re és John Stuart Millre hivatkozva. A korlátozatlan demokráciábólnõ ki a kollektivizmus, amely mindig tömegmozgalomra támaszkodik. Ám ademokrácia mûködéséhez ezeken kívül másra is szükség van. A szabadság õrzõiegyfelõl a valódi tekintéllyel rendelkezõ elitek, 46 másfelõl pedig az egyénés az állam között közvetítõ szerepet betöltõ közösségek. Jól mûködõ demokráciáhozhárom dolog szükséges: egyfelõl hogy létezzék gondolkodás és érzésbizonyos demokratikus alapértékek elfogadásátlehetõvé tevõ közössége, 45 Uo. 63. p.másfelõl hogy a hatalom szerkezete decentralizáltlegyen, végül pedig hogy az rû volt a két világháború között. Erre vonat-46 Az elit-problematika rendkívül népsze-állami beavatkozást olyan kérdésekre kozóan lásd Kovács (2005).TERVEZÉS ÉS/VAGY DEMOKRÁCIA?