12.07.2015 Views

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

60ÉVKÖNYV XIII. 2005STANDEISKY ÉVAszerkesztõje vezércikkében a szabad, közösségformáló nyilván<strong>os</strong>ságot tekintettea demokrácia legfont<strong>os</strong>abb alkotóelemének: „Alkalmas a magyar nép, hogy sajátsorsát kezébe vegye és önmaga intézze, de hogy józanon, tiszta fejjel ítélkezzensaját sorskérdései felett, ahhoz mindenekelõtt ma arra van szüksége, hogy a szervezkedés,a gondolkodás szabadsága ne legyen korlátozva. Hogy ne tengjen túlennek vagy annak az iránynak propagandája, hogy ne nyomja rá bélyegét azegyik irányzat szellemi despotizmusa a lelkekre, hogy szabadon, vitában, bölcselkedésmellett alakuljon ki a többség véleménye, s ne korlátozza a gondolatszabadságát sem erkölcsi, sem szellemi presszió – hangsúlyozta Dessewffy Gyula.– […] Csak két választásunk van: vagy az erõszak uralma a szabadság korlátozásaárán, vagy demokrácia korlátlan szellemi és lelki szabadság mellett.” 15A kisgazda politikus demokráciafelfogásából hiányzik az egyenlõség, a szocializmusproblémája, amely a korabeli demokráciaelképzelések központi gondolatavolt – ez a „hiány” lett az érv aztán a kisgazdapárti demokraták szociális érzéketlenségénekbizonyítására. A r<strong>os</strong>szhiszemû politikai ellenfelek egyenesen a letûntrendszer iránti n<strong>os</strong>ztalgiával vádolták õket. Valójában Dessewffy jól látta,hogy éppen a nyilván<strong>os</strong>ság kizárása erõsíti a reakciót: a szabadság korlátozásaellenállásra és önfelmentésre készteti a demokrácia ellenfeleit.1945-ben <strong>Magyar</strong>országon az értelmiségi elit java része bízott a demokráciaés a szocializmus összeegyeztethetõségében; különbség inkább abban mutatkozott,ki melyikre tette a hangsúlyt. 16 A Horthy-rendszer elutasításában, 17 agazdálkodás állami ellenõrzésének kérdésében azonban konszenzus alakult ki.Márai Sándor világtendenciát látott a szocializmus terjedésében, de szocializmusfelfogásaalapvetõen a nyugati15 Dessewffy Gyula: Félúton… Kis Újság, országokban hon<strong>os</strong> értelmezéssel egyezettmeg. „Milyen lesz a szocializmus1945. július 8.16 A szocialista demokrácia és a demokratikusszocializmus iránti illúziók különösen – tette fel a kérdést. – Emberi vállalko-mint az elkövetkezendõ idõ életformája?virulensek voltak a második világháború befejezõdésétkövetõ hónapokban. (A jelzõ, ilsai,tévedései, igazságtalanságai. Értézáslesz, tehát tökéletlen. Lesznek túlzáletvea jelzett szó itt mindkét esetben eredetiértelemben, és nem külön fogalommá vált pusztít el. Mégis ez az út, mert ez a jövõkeket ment meg és termel, de értékeketszóösszetételként értendõ.)– szögezte le Márai. – S mindennél jobb,17 A Horthy-rendszer „még a politikai baloldaltólteljesen távol álló szélesebb értelnak,nem pedig a múltba kapaszkodvaha az emberi erõk a jövõ felé munkálmiségirétegekben is növelte a r<strong>os</strong>sz közérzetet,s a vágyat a változásra” – írja Lackó lág malma a szocializmus felé õröl, s haidéznek fel meddõ konfliktusokat. A vi-Miklós. Lackó (1981) 523. p.egy kavics – például egy maradi társa-

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!