A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE – MAGYARORSZÁG, 194573szakkal nem lehet demokráciát teremteni– mondta –, s kijelentését a kommunistamódszerek kritikájaként is értelmezhették.(Az érintettek természetesenannak is tekintették.) A demokráciaesélyeit illetõ végkövetkeztetése lehangolóvolt: a hagyományok, megkínlódottelõtörténet nélküli magyarországi demokráciánszerinte csak a tudományosértelmiség, a problémalátó, kimûvelt fõkmegbecsülése segíthet. 60A tudósok demokráciaképeTeleki Géza, bár elõadását politikuskénttartotta, tudósként beszélt, ezért a politikusokközötti szerepeltetése csak részbenindokolt. A tudós elõadók közül ez atanulmány csak Horváth Barna és MoórGyula elõadására tér ki.Horváth Barna jogászprofesszorelõadása volt talán a legelvontabb. 61 Akorabeli magyar valóság két okból maradhatottkívül látókörén: vagy elevenem érdeklõdött a napi politika iránt,vagy el akarta kerülni, hogy a nézetei ésa valóság közötti ellentmondás felszínrekerüljön. Az ideális demokrácia 62 megvalósulásáta tudomány állami megbecsülésétõl– ezen belül az oly fontosnaktartott közvélemény-kutatás tudományosrangjának elismerésétõl – és az állampolgárinevelés hatékonyságától várta. 63Úgy vélte, a politikai demokrácia (a képviseleti64 és a közvetlen demokrácia formáinakintézményesítése) és a gazdaságidemokrácia (a tõkés piacgazdaság felváltásaa központilag irányított tervgaz-60 A Magyar Nemzet 1945. július 7-i számábankorrekt összefoglalót adott az elõadásról,amelyet „sokszor szakított meg helyeslésés taps”. A demokrácia értelmezése körülikorabeli zavart is jól érzékeltette, amikor kiemelte:„Mi is tehát a magyar demokrácia?Sajnos még nem tudjuk, milyen, még nemegységes, mindenki mást ért alatta.”61 Demokrácia és jog. In Demokrácia (1945)43–67. p.62 „[A] demokrácia elsõsorban azért a legnehezebbállamforma, mert csak lelkilegmûvelt és fegyelmezett emberek között mûködikjól.”63 „A közvetlen demokráciának a képviseletinbelül erõteljes érvényesülést biztosíta modern közvélemény-kutatás. […] Azilyen módszer nyilvánvalóan forradalmasítjaa közösségi akaratképzés technikáját. Egy jólmûködõ közvélemény-kutató intézet, amelyigen kis hibahatárral meg tudja jósolni a választásokeredményét, tulajdonképpen feleslegesséteszi ez utóbbiakat. Ha pedig a népképviseletés a közvélemény-kutatás egymásmellett mûködnek, akkor az utóbbi folyamatosellenõrzõ hatást fog gyakorolni az elõbbire,mert folyamatosan nyilvántartja, hogymiben tér el a képviseltek véleménye a képviseletétõl.A közvélemény-kutatás távlataibeláthatatlanok, mert amikor a közös akaratmegállapítását a választási hadjáratok ésparlamenti viharok szenvedélyeinek és véletleneinekzûrzavarából a tudományos megfigyelésszelíd fényébe emeli, a tudománytérvényesíti a politikában. A tudomány a haladópolitikának legmegbízhatóbb szövetségese!”Horváth Barna kiemelései.64 „A képviseleti demokrácia válságbanREMÉNY ÉS SZORONGÁS