A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE – MAGYARORSZÁG, 1945 1471945 és a következõ néhány év azonban még lehetõséget biztosított – igaz, jólnyomon követhetõen szûkülõ lehetõséget – mindenféle kérdés felmérésére.Az újjáépítés forgatagában meglepõen korán, már 1945 augusztusábanmegalakították a Magyar Közvéleménykutató Intézetet (MKI). 2 Azt is mondhatnánk,az elsõ békeév õszén ennivaló még nem volt, de közvélemény-kutatás márigen. Ahhoz, hogy ez a tevékenység ilyen gyorsan beindulhasson, két dolog kellett:korábbi kutatómunka és politikai akarat. A politikusok részérõl feltehetõen aközelgõ parlamenti választások elõtti izgalom nyomhatott a legtöbbet a latban,a kutatói oldalról pedig voltak olyan jelentkezõk, akik korábban nem, vagy csakrészben tudták kiélni a gyakorlatban tudományos ambícióikat. Elsõsorban HorváthBarna jogtudós, szociológus és Harkai Schiller Pál pszichológus nevét kellmegemlíteni, de nem szabad elfeledkeznünk Balassa Erikrõl sem, aki az intézetalapító munkatársa, majd Harkai Amerikába távozása után, 1947 februárjától1949 márciusáig az MKI igazgatója volt.„NEVET NEM SZABAD KÉRDEZNI!”KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBANA közvélemény-kutatás két fõ ága a gazdasági, illetve a politikai témákban végezfelméréseket. A jelenlegi cégek szolgáltatási kínálatában is e két terület alá sorolódnakbe a tevékenységi profilok. 3 Talán nem utólagos okoskodás, ha azt állítjuk,hogy az emberek véleményének, várható döntéseinek felmérése ott kezdõdhetettel leghamarabb, ahol a kapitalista társadalom a leggyorsabban fejlõdött, azazahol a piaci szereplõket különösen érdekelték a fogyasztók igényei, és szívesenáldoztak arra, hogy megismerjék a közönség gondolkodását, beállítódásait.Az Egyesült Államokban a cégek profitjuk megtartása, illetve növelése érdekébenkénytelenek voltak újabb és újabb módszerekkel kísérletezni, a sikereseketpedig azonnal a gyakorlatban alkalmazni. A hirdetési piac XIX. század végimegugrása, majd XX. századi további növekedése szintén serkentõen hatott apiackutatásra. A politikusok – a gazdasági szereplõkhöz hasonlóan – a választókbizalmának elnyeréséért, illetve megtartásáért hajlandók voltak szakembereketfizetni, akik valamilyen úton-módon kipuhatoltákaz emberek véleményét, szavazásiszándékukat.ven szerepelnek, de piackutatásoknál inkább2 Kiadványaikban rendszerint ezen a né-A kapott információk rendkívül fontosaklehettek, de talán még nagyobb vezést használták.a Magyar Közvéleménykutató Szolgálat elne-jelentõsége volt a vélemények „helyes” 3 Késõbb a piackutatásból további speciálisterületek nõttek ki, például a médiakuta-irányba terelgetésének, a közvéleménybefolyásolásának. A sikeres felmérõk így tás vagy az infokommunikáció-kutatás.